Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hardi Tamás Nárai Márta: Buli az élet? A főiskolai hallgatók fogyasztási szokásai

így erről a területről bővíthető tovább a Győrbe járó hallgatók köre, hasonlóan, mint a magyarországi szomszédos megyékből, bár kétségtelen, hogy a térítési díj miatt lényegesen kevesebb hallgató tud a főiskolára járni külföldről, mint amennyi valójában szeretne. Az ösztöndíj-lehetőségek bővülése, esetleges államközi megállapodások, valamint a már megkötött egyezmény a diplomák kölcsönös elismeréséről újabb lehetőséget nyithatnak a főiskola számára, hogy hallgatói létszámát tovább bővítse, elsősorban a közeli szlovákiai területekről. A hallgatói minta jellemzői 2000 márciusában kérdőíves felmérést végeztünk a Széchenyi István Főiskola 256 hallgatójának körében, elsősorban a célból, hogy a főiskolások jövedelmi helyzetéről, fogyasztási és kulturális szokásairól, lakhatási jellemzőiről tájékozódjunk. A minta összetétele az egyes szakokra járó hallgatók létszám arányát tükrözi. A legnépesebb szakok az építőmérnök (16,4%), a gazdálkodási (15,2%) illetve a műszaki informatika (11,7%) szak. Legkevesebben a gépész (0,8%), az integrált mérnök (0,8%), mérnöktanár-gépész (1,2%) illetve a nemzetközi menedzser (1,2%) szakokon tanulnak, így mintánkba is e szakokon tanuló hallgatók kerültek be legkisebb arányban. A minta jellemzői A minta több mint felét (57%) az erősebb nem képviselői teszik ki, azonban jelentős eltérések vannak az egyes szakokon tanuló hallgatók nemek szerinti arányában. A hagyományosan férfias területeknek minősülő szakokon (gépész, integrált mérnök, villamosmérnök, műszaki informatika, építőmérnök, mérnöktanár-gépész) kizárólag, illetve döntő többségben fiúk tanulnak. A diplomás ápoló, művészeti, egyetemi közgazdász, szociális munkás, gazdálkodási, jogász és a nemzetközi szakokon fordított a helyzet, e területeken a lányok vannak túlsúlyban. Kiegyenlített a nemek aránya a környezetmérnök, építészmérnök és a településmérnök szakokon. A minta átlagos életkora 21,2 év. A megkérdezettek több mint háromnegyede a 19-22 éves korosztályba tartozik, a 23 évesnél idősebb diákok aránya nagyon alacsony (4%). A minta életkori megoszlása jól mutatja a főiskola hallgatóinak kormegoszlását, mivel a főiskolán oktatott szakok többségén hároméves képzés keretében tanulnak a diákok, így elsősorban a fiatalabb korosztályok jelenléte a jellemző. A fiatal életkorral összhangban a megkérdezettek döntő többsége hajadon, illetve nőtlen, csupán hárman válaszolták azt, hogy házasok. Gyermeke a megkérdezettek közül senkinek sincs.