Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hardi Tamás Nárai Márta: Buli az élet? A főiskolai hallgatók fogyasztási szokásai

Az alföldi megyékben abszolút előnye van a fakultásnak. (A Szabolcs-SzatmárBereg megyei hallgatók 47,9%-a választotta a Fakultás szakjait, de hasonlóan 40% feletti a Fakultás reprezentációja a Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun és JászNagykun-Szolnok megyéből érkező hallgatók között is (a Fakultás részesedése a főiskolai hallgatókból egyébként 32,3%). Az Építési és Környezetmérnöki Fakultás ezzel szemben kimondottan észak-dunántúli. Az ezekből a megyékből érkező hallgatók körében felülreprezentált a Fakultás, vagyis magasabb az aránya, mint amennyivel a főiskolán a hallgatókból részesedik (11%). Területi felülreprezentáltsággal találkozunk még az Egészségügyi és Szociális Intézet esetében (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén), valamint a jogi és művészeti képzésben (mindkettő a budapestiek között a legnépszerűbb elsősorban). A Közgazdasági és az Informatikai és Villamosmérnöki Fakultás nem mutat ilyen területi jellegzetességeket. Összefoglalva elmondható, hogy a Főiskola elsőszámú vonzáskörzeteként egyértelműen az Észak-Dunántúl megyéi és Pest megye (Budapesttel együtt) határolhatók le. A dominancia határa a Balaton északi partja és az M7-es út vonalában vonható meg, félbevágva ezzel Zala és Fejér megyéket, azoknak elsősorban északi részeit és a megyeszékhelyeket foglalva magába. Erről a területről az összes város hasonló számban képviselteti magát, s jelentős a kistelepülésekről bejárók száma is. Az észak-dunántúli megyéken és Pest megyén kívül nem különíthetőek el különbözőképpen vonzott övezetek az országban. Látható, hogy a dél-dunántúli és az alföldi megyékből hasonló arányban érkeztek hallgatók. Itt elsősorban a DélDunántúl és Dél-Zala alulreprezentáltsága érdekes. Bár ezek a területek földrajzilag közel fekszenek, de az ország sajátos centrális közlekedési hálózatának köszönhetően a dunántúli észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok, főleg a tömegközlekedésben meglehetősen nehézkesek, ritkák, így Győr megközelítése pl. Kaposvárról vagy Pécsről ugyanannyi időt és energiát igényel, mint akár Békéscsabáról. Emiatt a Dél-Dunántúl Győr számára földrajzi közelsége ellenére kissé „árnyékban" marad. A domináns vonzás körzetében a város és a főiskola könnyen elérhető alternatívát tud nyújtani más, az Észak-Dunántúlon kívüli felsőoktatási központokkal szemben, sőt a hallgató lakóhelyén megtalálható, hasonló jellegű képzésekkel szemben is (lásd.: Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, sőt Budapest). A domináns vonzás övén kívül a Győrtől való távolság függvényében a hallgatók létszáma 111. megyénkénti aránya jelentősen nem változik. Jelenleg nem jelentős a külföldi nappali tagozatos hallgatók létszáma. Jelenleg 27 fő tanul a főiskolán. Zömében a Kárpát-medence magyar lakta vidékeiről származnak (Szlovákia, Kárpátalja és Erdély). Közülük 20 fő magyar anyanyelvű, s magyar nyelven is tanul. A főiskola vonzáskörzete, piaca számára még további tartalékok rejlenek, elsősorban a Felvidék nyugati területein. Itt a legkönnyebben elérhető magyar felsőoktatási központ Győr, s legalább egy megyényi terület számára jelent általában városi központi települést (bevásárlás, szolgáltatások).