Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hardi Tamás Nárai Márta: Buli az élet? A főiskolai hallgatók fogyasztási szokásai

mutatták ki, hogy az Északnyugat-Dunántúl preferencia szintje vitathatatlanul magas a felsőoktatásban résztvevő hallgatók körében.) így a főiskolai képzés burkoltan az országon belüli, amúgy sok objektív akadályba ütköző generációs szintű migrációt is elősegíti. Győr határ menti fekvése következtében hazai vonzáskörzete mellett jelentős szlovákiai vonzáskörzetet is magáénak tudhat, olyan területeket, melyeken hozzá hasonló centrum település nem található. így természetes, hogy e területek magyar ajkú lakossága számára is képzési központtá válhat a város és a főiskola, hiszen a szlovákiai magyar diákok közül sokan napi ingázással is meg tudják oldani az órák látogatását. A Széchenyi István Főiskola vonzáskörzetének változását a nappali tagozatos hallgatók lakóhelyeinek vizsgálatával közelítettük meg. A vizsgálathoz egy évtized elejei és egy évtized végi állapotot vetettünk össze, így az 1992 szeptemberében beiratkozottak és az 1999 szeptemberében beiratkozottak lakóhelyi megoszlását vettük figyelembe, s vittük térképre. A főiskola 1999/2000. tanév első félévére beiratkozott hallgatói (a külföldieket leszámítva) mintegy 944 településről érkeztek. Ezek a települések gyakorlatilag Magyarország teljes területét lefedik. A teljes országra kiterjedő vonzáskörzet jellemző volt 1992-ben csakúgy, mint 1999-ben (1., 2. ábra). Az észak-dunántúli dominancia mellett kiemelkedik Budapest, mint küldő település. A Dél-Dunántúl, az Alföld és Észak-Magyarország települései hasonló számban és arányban vannak jelen. Figyelemre méltó, hogy Kelet-Magyarország és a Dél-Dunántúl nagy egyetemi városaiból is számos hallgató érkezett és érkezik (Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc). 1992 és 1999 között a hallgatói létszám megnövekedésével az arányok némiképp megváltoztak. Megyei bontásban vizsgálva a hallgatók lakóhelyeit szembetűnő, hogy abszolút számokban mérve minden megye növelte a létszámot, de egyértelműen elválik, hogy a főiskola vonzáskörzete az Észak-Dunántúl megyéire, valamint Budapestre és Pest megyére koncentrálódik. Ezeknek a megyéknek (Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala) az aránya a vizsgált időszakban 55,3%-ról 71,8%-ra nőtt (3. ábra), s ez az arány Budapesttel és Pest megyével együtt 80% fölé emelkedik 1999-ben. A koncentrálódási folyamat tovább tart, mivel a domináns megyék közül Fejér, GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas részesedése nőtt az összes hallgatói létszámból, míg Veszprém és Zala aránya csökkent. Hasonlóképpen a fővárosi és Pest megyei hallgatók aránya is csökkent. A csökkenésnek nem az az oka, hogy a távolabbi megyék fiataljai elfordultak volna a SZIF-től, hiszen hangsúlyozzuk, hogy a számszerű növekedés megmaradt, tehát valamennyi megye több hallgatót küld 1999-ben, mint küldött 1992-ben, csak az arányok változnak, a növekedés nagy részét a környező megyékből ideutazó hallgatók teszik ki.