Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Dusek Tamás: A mezőgazdasági termékek árkülönbségei megyei szinten

körte, karalábé, uborka). Veszprémben a megyei árszínvonalhoz képesti legolcsóbb termékhez, a cseresznyéhez is az országos átlagnál 8%-al drágábban lehetett hozzájutni a hat év átlagában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont a termékek egy része az országban a legolcsóbbak közé tartozik: a dió az átlag 63,9%-a, a szilva 65,5%, az alma 74,8%, a körte 82,3%. Másik része ugyanakkor a legdrágábbak között található: petrezselyemgyökér 130,2%, zöldpaprika 124,5%, sárgarépa 119,8%. E termékek termesztésének a földrajzi adottságai az alföldi megyék között itt a legrosszabbak. A 6. ábrán az országos átlagtól legnagyobb mértékben eltéiö termények elhelyezkedését láthatjuk, a nyugat-keleti különbség ezekről a térképekről is könnyen leolvasható. Mint azt láttuk, az országon belüli, megyék közötti átlagos árkülönbségek is évről évre meglehetősen jelentős mértékűek, ám az egyes termékeket külön vizsgálva természetesen ennél jóval nagyobb árkülönbségeket tapasztalunk, mind a relatív szórás, mind a maximális és minimális ár közötti eltérés esetében (3. táblázat). Ha két termék között mindössze egy-két százalékpontos a különbség a relatív szórásban, illetve 10-20%-os az átlagos eltérésben, akkor az még nem mondható jelentős különbségnek, de ennél lényegesen nagyobb eltéréseket is tapasztalunk. A legkisebb árkülönbségü termékek között a könnyen és tömegesen szállítható és eltartható termékeket (burgonya, kelkáposzta, fokhagyma) találjuk. A legnagyobb árkülönbségü termékek elsősorban a gyümölcsök közül kerülnek ki, mint a sárgadinnye és szilva, valamint a paraj, amelynek szállítási költsége az egységnyi súlyra jutó nagy térfogathányad és a fogyasztásban betöltött kicsi súlya miatt nagyon költséges. Hogyha az aggregált árszínvonalak szórását nézzük, akkor a gyümölcsöknek árnyalatnyival kisebb szórását tapasztaljuk a zöldségeknél, viszont hogyha egyesével adjuk össze és átlagoljuk az összes zöldség és gyümölcs szórását, akkor a gyümölcsök lényegesen nagyobb különbségét tapasztaljuk. Ha pusztán a termékek sorrendjére pillantunk rá, ez a különbség abból is kiderül, hiszen a lista elején, a viszonylag kisebb szórású termékek között jóval több zöldséget, a végén pedig inkább gyümölcsöket láthatunk. Ez az eredmény megfelel várakozásainknak. Egyrészt a termelés földrajzi feltételei a zöldség esetében többnyire kiegyenlítettebbek területileg, másrészt - bár nem minden esetben - többségük jobban eltartható és szállítható. Harmadrészt a zöldségek alapvetőbb élelmiszereknek számítanak a gyümölcsöknél, a kisebb jövedelmű emberek elsősorban a gyümölcsök vásárlásáról mondanak le. Ezért a helyi vásárlóerő differenciát okozó ereje is jelentősebb a gyümölcsöknél, mint a zöldségeknél. A maximális és minimális árak hányadosai között a kétszeres arány természetesnek mondható, a maximum mindegyik terméknél eléri a 172%-ot. Néhány különös évben egy-két kiugróan magas vagy alacsony árú megye miatt a maximális árkülönbségek többnyire meghaladják a kétszeres eltérést, a sárgadinnyénél 1998ban (Zala megye drágasága miatt) nyolcszoros az érték, a zöldbabnál (Békés megye olcsósága miatt) ötszörös.