Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Dusek Tamás: A mezőgazdasági termékek árkülönbségei megyei szinten

csök, szélesebb értelemben a desszertek, csokoládék, édesipari termékek, a zöldségeknek főleg a gabona, hús, zsír. Az exportálás és a bevásárlóturizmus árakra gyakorolt hatása egymáshoz hasonló. Mindkettő egy külső keresleti elem megjelenését jelenti, amelyek egyéb tényezők változatlansága mellett megemelik az adott terület árait. Az exportálás ugyanakkor a kínálati oldali importálási lehetőségnek az ellentéte, és a helyi kínálattal is összefügg: az exportálás csökkenti, az importálás növeli a helyi kínálat nagyságát. Az exportálás lehetősége továbbá kapcsolatban áll a kínálati oldalon felsorolt negyedik és ötödik tényezővel, a potenciális exportpiacok földrajzi elérhetőségével, keresleti-kínálati viszonyaival, a termelők piacismeretével, az információáramlással, a termék bejáratottságával, ismertségével, jogi, egészségügyi és egyéb előírásokkal és további elemekkel is. A bevásárlóturizmus annál jelentősebb, minél nagyobb vonzást gyakorol a piac a külső keresletre, minél nagyobb a nem helyi vásárlóerő támasztotta kereslet mértéke. A bevásárlóturizmus körébe azon vásárlási aktusokat értem jelen esetben, amely olyan, nem a lokális piachoz tartozó látogatóktól érkezik, akik, bár nem feltétlenül a vásárlás a fö céljuk, de mégis vevőként megjelennek a termék helyi piacán. Végül még azt is szükséges megjegyezni, hogy a területi árkülönbségek a mezőgazdasági termelők jövedelmi különbségeiről önmagukban semmit sem állítanak. A legkisebb árszínvonalú terület termelői nagyobb jövedelemre tehetnek szert a legnagyobb árszínvonalú terület termelőinél, egyrészt a termelési költségek ugyancsak eltérő szintje, másrészt az export lehetősége miatt. A statisztikai adatok elemzése Az 1-5. ábrán látható térképek a mezőgazdasági termékek árszínvonalát mutatják 1993 és 1998 között. A térképeket tanulmányozva az árszínvonalra és közvetve az ország térszerkezetére vonatkozóan több egyértelmű kijelentést tehetünk. Az 1. ábrán hat év átlagát láthatjuk, az évenkénti kisebb ingadozásokat ezáltal kiszűrtük. Egyértelmű nyugat-keleti áriejtő a burgonya esetében állapítható meg, vagyis annál a terménynél, amelyiknél a könnyű és tömeges szállíthatóság és eltarthatóság miatt a lokális piac szerepe a legkisebb jelentőségű. A burgonya éves terméseredménye átlagosan megegyezik a készletek nagyságával. Az árszínvonalat tehát a lokális vásárlóerő, kereslet határozza meg nagyrészt, a kínálati eltérések a szállítás révén kis költséggel áthidalhatóak. A megfigyelhető, árkülönbségek olyan mértékűek, ami mellett a szállítás már nem válna kifizetődővé (az alacsonyabb árú megyéből a magasabb árú megyébe). A burgonyát nemcsak fizikai jellemzői teszik különlegessé, hanem fogyasztásban betöltött nagy súlya is. A vizsgálat adatbázisáról és a statisztikai elemzési módszeréről a függelékben olvashatunk, ezekkel a technikai részletekkel nem kívántam megtörni a tanulmányt. A táblázatok és ábrák is a tanulmány végén találhatóak.