Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Rozs András: Vadak és halak von Traun gróf sellyei földesúr étkezőasztalán
A nagyobb ünnepeken, menyegzőkön, keresztelőkön az étkezés az évszázadok során kialakult szokások, rend szerint zajlott. A szakácsmesterek által nagy gonddal elkészített étkeket a konyhamester, vagy a gazda által meghatározott étrend, fogásrend szerint az asztalnok szolgák, „csatlósok" hadával hordatta fel az ebédlőterem egy sarkában, a fal mellett álló hosszú asztalokra, ahol a házigazda és a vendégek meghatározott ülésrendben foglaltak helyet, mint ahogy Apor Péter ezt nevezetes Metamorphosis Transylvaniae-jában ránk hagyta. 29 Ő írt az étkezések előtt szokásos ceremóniákról is: a nő- és férfi vendégek külön sorban történő bevonulásáról, az étkezés előtti mosakodás kölcsönös udvariaskodással járó, s a hierarchia vitathatóságai miatt sokszor elhúzódó ceremóniájáról, a fogások előtti hosszú és barokkosán formált köszöntő beszédekről. A bőséges és nehéz étkeket le is kellett valami folyékonnyal öblíteni. A meghatározott számú fogások között a pohárnokok a pohárszékekről vett „veres fazekakból" töltöttek a fa-, ónkupákba, majd a 17. század végétől a német hatásra a magyarországi udvarházakban is megjelent kristály poharakban „édes-csípős" újbort (az óbort a kocsis, lovász itta) vagy meggyes bort. A harmadik-negyedik fogás után már igen vidám volt a hangulat, melyet az énekes csatlós fiúk kezdte korabeli szerelmes dalok, a zenészek által játszott táncdallamok még csak fokoztak. Az éneket, zenét a lakoma résztvevői táncra perdüléssel folytatták, mely aztán tartott kivilágos kivirradtig, s még azon is túl. De visszatérve a kulináris élvezetekhez, hadd álljon itt befejezésül Kőszeghy Pál néhány strófája, melyeket a szerző „Bercsényi házassága" címmel Bercsényi Miklósnak Csáky Krisztinával 1695-ben kötött házassága alkalmából írt, s melynek mintegy 35 strófája a menyegzői lakoma verses szakácskönyve, hozzátéve, hogy jelen sorok írója feltételezi, ehhez hasonló lakomán von Traun gróf, vagy Batthyány Lajos gróf is részt vehetett Sellyén 1747-ben: „Föladata konyhamester az étkeket, Asztalnok elraká rendben az mellyeket, Az szakács megadta kiknek jó ízeket, Kívánva kívánnál enni csak illyeket. Jó móddal az levest főzte s készítette, Gyenge tyúkfiat abban vegyítette, S töltött borjúhússal áztat bővítette, Tál szélit sokféle ízzel szépítette. Ezek után hoztak egy szarvassült-címert, Sűrűn szalonnával szakács kit általvert, Igen jól sült, s azért nagy dicsiretet nyert; Vélnéd, hogy az asztal lett most merő vadkert. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest 1978. 31-53. p.
