Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Dőry Tibor. Fogyasztó vállalkozások a régióban

Az értékesítés alakulása Az értékesítés volumenének alakulásán belül külön rákérdeztünk az összes, a belföldi és az export értékesítés előző évhez képesti változására, valamint az export árbevételből való részesedésére. Az utóbbi esetében figyelemfelkeltő, hogy a 236 választ adó vállalkozás bevételének átlagosan csupán negyede (25,7%) származik exportból. Vélhetően a kérdést figyelmen kívül hagyok külpiaci jelenléte is mérsékelt, ami tovább rontja az arányt. Tevékenységük jellegéből adódóan az ipari (45,3%) és a szállításhoz (39,7%) tartozó cégek mérlegét javítja leginkább a külföldi értékesítésből származó bevétel. Érdekes az is, hogy a nagyvállalatoknál 50%-ot meghaladó (51,3%) ez az arány, de a mikrovállalkozások esetében is figyelemre méltó a 13,8%-os export hányad. Az értékesítés változását illetően - a számszerű adatok mellőzése miatt csak az regisztrálható, hogy a kérdést megválaszoló 233 vállalkozás közel felénél (47,6%) nő a belföldi értékesítés, 32,6%-nál változatlan és csak mintegy ötödük (19,8%) számol be az eladások csökkenéséről. Ennél mérsékeltebb arányban ugyan, de a válaszadók (123-an) több mint harmadánál (36,6%) bővül a külföldi értékesítés, 37,7%-nál azonos mértékű marad, míg 26%-nál csökken az export. A kérdést megválaszolok (233, illetve 123 cég) számának áttekintéséből is érzékelni lehet, hogy a gazdálkodók többsége csak a hazai piacra szállít, nemzetközi megmérettetésben nem vesz részt. A belföldi eladások változását szinte azonosan ítélik meg a Győr-MosonSopron és a Zala megyei szervezetek. Mindkét megyében a válaszadók 50% feletti aránya jelezi a hazai értékesítés növekedését. Vasban azonban az értékesítésüket bővítők aránya alig haladja meg a 30%-ot. Ami azonban még elgondolkodtatóbb, hogy ezzel egyidejűleg ugyanilyen arányban számolnak be a vasi vállalkozások belföldi eladásaik csökkenéséről. Az export tekintetében pedig Zala megye vállalkozásai mutatnak lemaradást, az exportőrök közel 40%-ának csökken a külföldi értékesítésből származó bevétele. A kiküldött kérdőívek csak az ipar, a kereskedelem, a szállítás illetve a humán és a gazdasági szolgáltatások esetén kérdeztek rá az értékesítés változására. A régióban eszerint a humán szolgáltatást végző és a kereskedelmi vállalkozások belföldi eladásai emelkednek a legnagyobb arányban. Ezzel szemben az iparhoz és a szállításhoz tartozó vállalkozások mintegy 30%-ánál csökken a hazai értékesítési volumen. Az export tekintetében pedig az ipari cégek képesek leginkább növelni külpiaci értékesítéseiket. Ha e kettős tendencia mögött az ipari vállalkozások növekvő külpiaci versenyképessége áll, az mindenképpen örvendetes, azonban a feltételezés bizonyítására a rendelkezésre álló adatok nem elegendők. A minta alapján is jól érzékelhető a nagy- és a közepes vállalkozások - kicsiknél - jelentősebb külpiaci orientációja, hiszen leginkább e két kategóriához tartozó cégek képesek bővíteni legnagyobb mértékben exportjukat. Érdekes azonban, hogy a kisebb gazdasági szervezetek - de nem a mikrovállalkozások - a na-