Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Dőry Tibor. Fogyasztó vállalkozások a régióban

Dőry Tibor Fogyasztó vállalkozások a régióban A PHARE CBC program által finanszírozott „Regionális konjunktúra és piacelemzés" projekt célkitűzéseivel összhangban történt meg a Nyugat-dunántúli régióhoz tartozó három megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) vállalkozásai körében 1999 decemberében a gazdasági szervezetek konjunkturális helyzetét áttekinteni hivatott felmérés. A vállalati megkérdezés lebonyolítását, a kérdőívek kiküldését a megyei kereskedelmi és iparkamarák végezték, majd a beérkezett válaszok rendelkezésre bocsátásával nyújtottak segítséget a projekt megvalósításáért felelős MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetnek. Jelen elemzés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által indított és 1998 óta féléves rendszerességgel végzett konjunktúratesztjére adott válaszok kiértékelését tartalmazza egyrészt a Nyugat-Dunántúl régióra, másrészt annak megyéire vonatkozóan. A postai úton történt megkérdezés vállalati mintáját a megyei kereskedelmi és iparkamarák szolgáltatták. A kamaráknál dolgozó témafelelősök megfelelő figyelmet fordítottak arra, hogy a felmérésbe vont vállalkozói kör jól reprezentálja a megye, ezáltal a régió gazdasági szerkezetét. A kamarák 8 ágazatba sorolt tagjaik körében küldték ki a kérdéssorokat. Az elemzés ennek megfelelően az ipar, az építőipar, a kereskedelem, az idegenforgalom, a szállítás, posta és távközlés, a pénzügyi szolgáltatások, az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások, illetve a humán szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások válaszai alapján készült. Meg kell vallani azonban, hogy régió szinten a kérdőívet kitöltő 308 vállalkozás által szolgáltatott adatokat bizonyos fenntartásokkal kell kezelni, hiszen e minta a térség vállalkozásainak (beleértve a társas és az egyéni vállalkozásokat is) alig 0,5%-át alkotja. A foglalkoztatottak számát tekintve már kedvezőbb kép rajzolódik elénk. A választ adó vállalkozások összességében 29357 főt alkalmaztak 1999 végén, ami a régió foglalkoztatotti létszámának már több mint 10%-át (12,4%) jelenti. Még óvatosabbnak kell lenni az ágazati és a vállalat méretkategóriák szerinti kiértékelések értelmezésénél, mivel ezen esetekben az egyes kategóriákhoz tartozó elemszám, a kérdésre adott válaszok száma meglehetősen alacsony. Az elemzés tehát messzemenő következtetések helyett inkább egyfajta orientációs alapot nyújt az adott vállalati kategória konjunkturális kilátásainak előrejelzéséhez. A konjunktúra jelentés első részében szöveges elemzések találhatók. Elsőként a Nyugat-Dunántúl régióra, majd az egyes megyékre vonatkozó eredményekhez fűzött magyarázatok jelennek meg. Ezután következnek a leírtakat illusztráló ábrák, majd a mellékletben kaptak helyet az elemzés alapjául szolgáló, a válaszok összesítését tartalmazó táblázatok, illetve a felméréshez használt kérdőív. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a konjunktúra jelentéshez mellékelt táblázatok megyei,