Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Kósa László: Kábítószer helyzet Magyarországon...

Ezen egyezményben tették közzé a nemzetközileg kábítószerként nyilvántartott anyagok jegyzékét, amelyben eredetileg 108 ópium derivátum és szintetikus narkotikum szerepelt, azóta ez a szám 116-ra növekedett. Az egyezmény előírja a kábítószerek gyártásának, kereskedelmének és elosztásának engedélyhez kötését, a gyártók, a kereskedők és az egészségügyi intézmények kábítószerekkel kapcsolatos tételes nyilvántartási kötelezettségét. Továbbá rögzíti azt a feltételt, hogy magánszemélyek részére kizárólag orvosi vényre szolgáltatható ki kábítószer. Az 1971-ben Magyarország által is aláírt Bécsi Pszichotrop Anyagok Egyezménye jegyzékeiben 105 pszichotrop hatású anyagot nevez meg - köztük az amfetamint, az LSD-t és a barbiturátokat -, melyek gyártásának, exportjának és importjának szigorú ellenőrzéséről közöl egységes nemzetközi szempontokat. A Bécsben 1988. december 20-án kelt „Egyezmény a törvény által tiltott kábítószer-kereskedelemre és termelésre" meghatározza a bűnügyi eljárásokat a kábítószer-kereskedelemmel szemben. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kiterjeszti az ellenőrzést a kábítószerek és pszichotrop anyagok gyártásához szükséges alapvető vegyi anyagokra, és az ún. prekurzorokra is. A tranzitútvonalak elvágásához nyugat-európai segítséget határoz meg, speciális bűnügyi és prevenciós képzés bevezetéséről dönt. A magyarországi kábítószer-történet és a mai helyzet A drogjelenség hazai helyzetét ha röviden akarnánk jellemezni, az 1960-as évektől az 1990-es évekig a tiltás és titkolás szemlélete jellemezte. Ezért nem tudunk pontos képet festeni a magyarországi kábítószer probléma minden oldaláról, mivel jórészt becslésekre, a szakemberek ismereteire és feltételezéseire, valamint a kevés szakintézmény, a rendőrség rendelkezésére álló adatokra támaszkodhatunk. A kérdés törvénybe ütköző jellege miatt sem várhatunk pontos számokat, inkább csak arányokat. Egészen a 60-as évekig nem jelentett társadalmi problémát a tiltott szerek fogyasztása Magyarországon. Az évtized második felétől kezdődően azonban megváltozott a helyzet, több új szer felbukkanását észlelték. (Nevezetesen a szipózást és a klasszikus szereket is.) 1969-ben jeleztek először kábítószer miatt bekövetkezett halálesetet, ezt a dátumot tekinthetjük a legújabb kori hazai drogozás első szakasza végének. A 70-es évek elején kezdődött a második szakasz, az amerikai gyökerű ellenkultúra-hullám (hippik) begyűrűzése, az ún. Parkan-korszak. Az első nagy létszámú Parkannal visszaélő, mintegy 70 tagú csoportot 1972-ben észlelték. A gyógyszert rendszerint alkohollal kombinálva társas összejöveteleken fogyasztották, szinte kizárólag csak Budapesten. A harmadik szakasz 1973-tól a nyolcvanas évek elejéig tartott. Ekkor kezdett vidéken is terjedni a drogokkal való visszaélés, a rendelkezésre álló adatok alapján az országnak inkább a középső részén. Ebben a szakaszban vált a