Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Gál Éva: Dohánytörténeti gyűjtemények Baranya megyében

Dohányzástörténeti gyűjtemények Baranya megyében A teljesség igénye nélkül szeretném felhívni a figyelmet néhány jelentős gyűjteményre.Talán a legismertebb a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteménye, amely szinte teljes egészében Ibafán, a kultúrház épületében helyet kapott „Pipamúzeumban" látható.

14 A múzeumi gyűjteményt Dankó Imre alapozta meg. Főként vásárlás útján kerültek Pécsről és az ország különböző részeiből (még Győrből is!) tárgyak a múzeumba. Sok pipát vásároltak akkoriban a BÁV-tól, vagy például a hazai körösi gyökérpipák bemutatásához egy budapesti pipaszakboltban szerezték be a prominens darabokat. A kiállítás 1968-ban nyílt meg, és 1976-ban, B. Horváth Csilla vezetésével építették át, korszerűsítették. A helyszínen egy kis kiállításvezető kapható, s megnézni a falu szélén lakó múzeumi gondnoknál való jelentkezéssel lehet, aki igen készségesen segíti az érdeklődőket. Gyűjteményükben láthatók szépen faragott tajtékpipák, porcelánpipák egész sora, az „ibafai fapipa" másolata, dohány tartók, tűzgyújtó szerkezetek, változatos cseréppipák, kínai ópiumpipa, gyufatartók és egy nagy méretű, dohánytartónak használt ún. társaspipa másolata. Néhány darab történelmi személyiségekhez köthető, így megcsodálhatjuk itt Deák Ferenc (1803 - 1876) és gr. Károlyi Mihály (1875- 1955) pipáját is. Talán kevesen tudják, hogy Ibafán eredetileg nem egy, hanem két dohányzástörténeti gyűjtemény volt látható. A másik, az egyházi tulajdonú anyag valójában az ibafai plébánosok által évek során át összegyűjtögetett több száz darabból áll.

15 (Ez a gyűjtemény, amelyben ott találjuk többek között a nevezetes „ibafai fapipát" is, sajnos nem látogatható, de a fapipa megtekinthető Keszthelyen, a Balatoni Múzeum nagyszabású pipakiállításán.) Mit is kell tudnunk a már többször emlegetett fapipáról? Mindenki ismeri a mondókát: Az ibafai papnak fapipája van, mert az ibafai papi pipa papi fapipa. Hogy honnan ered ez a híressé vált mondat, amely már a múlt század első évtizedében iskolás tankönyvben is szerepelt, mint nyelvtörő? Biztosat nem tudunk. A hagyomány szerint Hangái (Schreier) Nándor, aki 1864-től 1905-ig volt ibafai plébános, nagyon szeretett pipázni, s ez adhatta a témát az író-újságíró Roboz Istvánnak (aki egyébként a festőművész Bernáth Aurél nagyapja volt) a mondóka megírásához. Mindez azonban - Horváth J. Gyula és Tímár György egykori ibafai 14 Ibafa a Zselicségben meghúzódó, Baranya megyei kis község. 15 A gyűjtemény Pohly János (1957-től 1962-ig ibafai plébános) idején kezdett formálódni, az ő érdeme a pipához fűződő hagyomány ébrentartása, és a fapipa Ibafára való visszahozatala is. Kele Pál (1962-64-ig ibafai plébános) és Zagorácz István (1965-1966-ban ibafai plébános) idején több szép darabbal gyarapodott a „papi pipagyűjtemény". Rendszerezett, kiállított gyűjteménnyé pedig Tímár György (1966-1973 között ibafai plébános) tette. A múzeumtól kapott vitrinben, tárlóban helyezte el a tárgyakat, gazdag szivargyürű gyűjteményt hozott létre és állított ki, többek között a Pécsi Dohánygyártól is kapott pl. dohányvágó eszközöket, gyarapítva ezzel is az egyre bőségesebb gyűjteményt. Meg kell említenünk azt is, hogy a fapipa történeti hátterének kutatását is fontosnak tartotta. Az ibafai gyűjtemény kialakulására és a papi pipa történetére vonatkozó dokumentumok összegyűjtését és színvonalas közzétételét pedig Horváth J. Gyulának köszönhetjük. (Az almamelléki lelkészség vezetője, majd 1973-tól nyugalomba vonulásáig, 1994-ig, az ibafai plébánia vezetője is volt.)