Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN

sérelmeikért önkényesen bosszút álljanak, vagy egyszerűen csak a háborús viszonyokat kihasználva, törvénytelen módon anyagi hasznot szerezzenek. A hatalmaskodás eseteinek számbavételénél nem hagyható ki Werbőczy István Hármaskönyve sem, amely összefoglalja a hatalmaskodások nagyobb eseteit,

21 illetve ennek kapcsán megismétli II. Ulászló király 1498. évi törvénye 38. tc. 3. §át.

22 A kisebb hatalmaskodásokat indirekt módon határozza meg, tudniillik ilyennek minősít minden olyan esetet, amely nem tartozott a nagyobb hatalmaskodások körébe.

2 II. Lajos király 1522. évi törvényének 57. cikkelye

24 a nemesek jogtalanul elfoglalt birtokainak az ispánok, alispánok, szolgabírák megintésére történő visszaadását a kisebb, míg ennek megtagadását (1. §) a nagyobb hatalmaskodások körébe sorolja. A hatalmaskodás eseteinek törvényi meghatározása tehát meglehetős változatosságot mutat. Gyakorlatilag egy olyan, időben folyamatosan bővülő bűncselekmény-csoportról van szó, amelynek kezdetben öt, majd a központi hatalom gyengülése miatt egyre több minősített esete létezett. Az egyes magánbüncselekményeknek a hatalmaskodási esetek körébe sorolása nagyban függött a királyi hatalom mindenkori erejétől, illetve az ország közállapotaitól. Ennek következtében e bűncselekményi kategória határvonalai és belső cezúrái még Mátyás király elvi igényű rendelkezése nyomán sem szilárdultak meg. A központi hatalomnak az ország főúri családjainak rovására történt folyamatos gyengülése következtében a hatalmaskodás bűne folyamatosan változó, egyre tágabb értelmezést nyert, amelynek következtében a 15. század végére - függetlenül attól, hogy a törvények szövege konkrétan is említette volna - lényegében majdnem az összes olyan magánbüntettet, amelynek során valaki hatalmával, erejével visszaélve más tulajdonában, testi épségében kárt tett, vagy jogait csorbította, a hatalmaskodás esetei közé számították.

25 2. A hatalmaskodás büntetése Szent István II. törvénykönyve a más házára való rátörést, az elkövető társadalmi helyzetétől függő pénzbüntetéssel sújtja.

26 Érdekes, hogy már különbséget tesz a sajátkezű elkövetés és a felbujtás megítélése között, utóbbi büntetéséül ugyanis tízszer nagyobb értéket szab ki.

27 A hatalmaskodást elkövetők elleni 21 HK II. 42. tc. 5. § 22

HKIII. 19. tc. 7. § 23 HK II. 67. tc. 5. § 24 CJH 805. 25 Az oklevelek terminológiájában a cselekmények elkövetésének jellemzése során ennek egyértelműsítésére a potencia mediante' kifejezést használták. 26 33. tc. 3-4. § (CJH 35-37.) 27 A más házára törés megítélését jól érzékelteti a kilátásba helyezett büntetés nagysága, tudniillik a más házára rontó vitézt 10, az ezt elrendelöt viszont már 100 tinóra bírságolja, míg ez az érték közszabadok esetén 5 tinó. Összehasonlításként néhány más bűntett vált-