Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

HORVÁTH PÁL: A MEGKÉSETT POLGÁRI ÁTALAKULÁS IDŐSZAKÁBAN

azon reformmozgalom eredménye, mely már 1790 óta fennállott az országban, e programm alapelvei nyilvánosan megvitattak éveken keresztül s évekkel a februári forradalom előtt, s mi az izgató események befolyása alatt semmit sem változtattunk programmunkon" (KOSSUTH IRATAI). Témánkat illetően nyilván nem igazolható ez az állítás, sokkal inkább az a Szabó Ervin által megfogalmazott felfogás, hogy Ugyanez a két tábla, mely négy hónapon át egyetlen paragrafus dolgában sem tudott megegyezni, most három hét alatt nem kevesebb, mint 31 törvényt alkotott és ráért még az egyetemi kérdés, sőt a színházi ügy rendezésére is ". A reformországgyűlések csigalassúságával szöges ellentétben lényegileg két hét alatt kellett végre cselekedni „hogy megelőzzék a népharag újabb fellángolását". Ebben volt Kossuthnak, valamint az utolsó rendi országgyűlésen mellette kitartó eszmetársainak elévülhetetlen szerepe, az óra felgyorsult mozgását azonban a bécsi és a pesti forradalom erői mozgatták (VASVARI P.). Az 1848. évi 19. te, vagyis a magyar tanszabadság törvénybe foglalásának a legfontosabb mozzanatai is ezt igazolják, és egyben markáns módon hozzák felszínre a radikalizálódó nemzeti értelmiség történelmi szerepét a hazai megkésett polgári átalakulásban. Bodolay Géza komplex vizsgálódásai feltárták már a 60-as években azt a tényt, hogy a születő magyar nemzeti értelmiség fíliáléjanként immár több mint egy fél évszázadon át jelen volt a közgondolkodásban a jobbára középtanodai falak közé visszaszorult magyar diáktársasági mozgalom. Nagy nekilendülések és súlyos áldozatok után annak a nemzedéknek jutott osztályrészül a történelmi cselekvés, amely végül is a „népek tavaszával" egyidejűleg eszmélt. Főként a külső tényezők hatása alatt, továbbá a nemzeti értelmiség radikalizálódásának derivátumaként, ennek ideje a nevezetes márciusi napokban érkezett el. Időközben ugyanis a pesti egyetem és főként a Jogi Fakultás légköre olyannyira feforrósodott, hogy annak a hatása alól már senki sem vonhatta ki magát. Nyáiy Albert írta egykoron (naplójegyzeteiben), hogy az egyetemi mozgalmak szervezői 1846-47-ben újjárendezték soraikat (BODOLAY). Az elszenvedett üldöztetések hatása alatt ekkor már nem tápláltak illúziókat a mozgalom esetleges legalizálásának lehetőségeit illetően, de annál elszántabban léptek fel a megújított társasági feladatok tudatosítása érdekében. Ebben a sajátos történelmi miliőben a résztvevők száma immár soha nem látott méreteket öltött, és a hírlapok is bőven kommentálták a lelkes ifjúság „korszerű politikai kérdések körül forgó " munkáját. A kormányzat persze a kémek és a fenyegetés minden eszközét felhasználta ismét a pesti magyar egyetemi mozgalom elfojtására, „de az erélyes ifjúságot önkép eztetésétöl (többé) vissza nem rettenték". A mozgalom immár tömeges jellege miatt (helyszűkében) tették át az egyetemi ifjúság székhelyét a Tillinger (Pilvax) kávéházba, ahol esténként „Ha beléptél volna — írta Nyáry Albert — azt vélted volna, hogy parlamentbe léptél (mert) az ifjúságnak értelmes tagjait láttad volna ott hosszú asztalok mellett ülve, a világ napi eseményeiről elmélkedni". Bécs és Pest ekkor már szinkronban volt, a Pozsonyban ülésező országgyűlés pedig -— miként az alábbi adalékok is szignálhatják — az események után kullogott. Témánkat illetően kísértetiesen írta le például a Pesti Hírlap bécsi tudósítója március