Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)
FAZEKAS CSABA: A FÁBER-APÁTI PER A Tanácsköztársaság „vallásügyi likvidáló biztosainak" felelősségre vonása 1920-ban
A nyomozati szakasz elhúzódását a fentebb említett okok mellett az is eredményezte, hogy a hivatalos eljárás során megpróbáltak minél több tanút, egyházi személyeket, továbbá intézményeket (szerzetes rendházakat, egyházközségeket, egyházi iskolákat stb.) megkeresni, hogy Fáberék ellen bizonyítékokat gyűjtsenek. Fáber védekezését folyamatosan arra alapozta, hogy működése alatt többször is lemondott a „vallásügyi likvidáló biztos" teendőiről. Ez így is volt, ennek oka azonban 1920. évi állításával ellentétben nem a kommunizmus gyakorlatából való kiábrándulásában keresendő, sokkal inkább karrierista hajlamaiban, mivel Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztost állandóan azzal vádolta, hogy erélytelen a „kapitalistákkal" és az egyházakkal szemben. Túlbuzgósága miatt, amivel mindenáron népbiztosi ranghoz szeretett volna jutni, a Forradalmi Kormányzótanács többször is mérsékletre intette. A tárgyalás során bemutatott bizonyítékok közül tanulságos felidézni egyik 1919 áprilisi, Kunfi Zsigmondhoz intézett levelét: Népbiztos Elvtárs! A kormányzótanácsnak a vallásügyek liquidálásáról szóló meghívását abban a tudatban fogadtam örömmel, hogy megbízásomhoz adott teljes rendelkezési jog birtokában a kommunizmus szellemében valóra válthatom egész eddigi antiklerikális agitatiomat. Ebben a feltevésben a politikai viszonyokat mérlegelve teljes körültekintéssel, de elveim szigorú betartásával meg is kezdtem munkámat, s nyugodtan állíthatom, hogy határozott fellépésemmel ellenfeleink intézkedéseimbe való beletörődését biztosítottam. Egyúttal pillanatra sem tévesztettem szem elől a nagy felelősséget, amellyel a köznek tartozom, mivel az ország egyik legnagyobb vagyonát kell liquidalnom. Sajnálattal kell azonban tapasztalnom, hogy önálló tevékenységet nem fejthetek ki, egyházi vonatkozású rendeleteid tudtom és megkérdezésem nélkül jelennek meg;' mivel ezek a rendelkezések felfogásomat mindenben nem fedik, szerintem felesleges engedékenységükkel eddigi munkásságommal ellentétben állanak, az általam proponált tervezet pedig még máig nem jelent meg, bejelentem, hogy megbízásomat visszaadom, mert sikeres munkásságot ilyen módon elképzelni sem tudok. Budapest, 1919. évi április hó 18. Faber Oszkár politikai megbízott 1 Célzás a Kunfi Zsigmond által 1919. április 17-én kiadott rendeletre a vallás szabad gyakorlása tárgyában. Ebben Kunfi azt hangoztatta, hogy a proletárdiktatúra biztosítja a szabad vallás gyakorlathoz való jogot, nem veszi el a templomokat profán célokra stb.