Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

BARISKA ISTVÁN: BŰN ÉS BÜNTETÉS A PÁRTATLAN BÍRÓSÁG ÉS KŐSZEG 15-17. SZÁZADI BÜNTETŐ FÓRUMAIN

hogy a gyilkosság minősített eseteit egyfajta arányosítással büntették, így a gyermekgyilkosság (1571, 1597), az apagyilkosság (1616) esetében. Ugyanakkor kötél általi halált javasolt (1614) a kőszegi bíróság gyilkosságért, miként a lopás esetén. Ugyanez az arányosítás érvényesült a Carolina alapján a házasságtörés mellett elkövetett gyermekgyilkosság ügyében is (1619). Hogy itt mennyire a talio, a megtorlás joga köszön vissza, arra jó példa a házasságtörés mellett elkövetett lopás esete (1611) Kőszeg bírósága előtt, amelyért „csak" kötél általi halált szabott ki a testület. Vagy a gyilkosság és paráznaság esetét (1614), vagy a paráznaság, gyilkosság és rablás halmazati bűntettét is nem minősített büntetéssel sújtották (1616). A vérfertőzés esetét (1627) az osztrák helyek ülnökei a Carolina alapján pallos általi halállal büntették. Viszont a kettősházasság és gyalázkodás eseteit eleve a nyilvánosság elé utalták, noha maga a nyilvánosság valamennyi ítélet része volt. Összefoglalóul az elmondható, hogy a kőszegi, valamint a pártatlan bíróságokon döntő magyar és magyarországi osztrák zálogos ül. osztrák ülnökei által hozott ítéletekben alkalmazták a helyi szokásjogot, a résztvevő helyek szokásjogainak egyesítését, továbbá alkalmazták a Tripartitum és a Carolina rendelkezéseit is. Az, hogy nagy különbségek a különböző bűntettekhez rendelt büntetések között nem tapasztalható kirívó különbség, annak több oka van. Egyfelől az, hogy a Carolina tételes alkalmazására elsősorban nem a bűntett tipizálásában került sor, hanem az alsó-fokú joghatóság ellenőrzése érdekében. Az ítéleteket nem lehetett végrehajtani addig, amíg a konnányszékhez nem terjesztették fel. A magyar joggyakorlat ezt nem ismerte. Ugyanakkor az a tény, hogy Kőszegen a büntetőpraxisban a 16. század második felében a Carolina érvényesült, a pártatlan bíróságok magyar ülnökei a Tripartitumot ill. saját jogszokásaikat egyesítették, a pártatlan bíróságok nem tisztán magyar fórumain pedig ugyancsak a Carolina volt a jogforrás, ezért egyfajta párhuzamosság volt tapasztalható. Párhuzamosság egyfelől, szemléleti egyesítés másfelől, továbbá a régi felfogás lassú felszámolása együttesen elegendő magyarázatot adnak a kérdéseinkre.