Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)
BARISKA ISTVÁN: BŰN ÉS BÜNTETÉS A PÁRTATLAN BÍRÓSÁG ÉS KŐSZEG 15-17. SZÁZADI BÜNTETŐ FÓRUMAIN
licites Recht"), azaz a Carolinanak nagy befolyása volt a helyben alkalmazott anyagi jogban és perrendtartásban, inkább a német tipológiát vesszük alapul. Claudius Schwerin br. 1915-ben „Deutsche Rechtsgeschicte (mit Ausschluss der Verfassungsgeschichte)" c. müvében többek között a büntettek tipologizálására is kísérletet tett. A munka az újkori részében az egyes bűntettekre vonatkozóan nyolc nagyobb csoportot állított fel: /. Test és élet elleni bűntett / Verbrechen gegen Leib und Lében, 2. Lopás, rablás, jogtalan elsajátítás, 3. Erőszakos behatolás és magánlaksértés / Heimsuchung und Hausfriedensbruch, 4. Gyújtogatás és gondatlanság okozta tűz /Brandstiftung und Feuerverwahrlosung, 5. A nemi erkölcs elleni büntettek / Sittlichkeitsdelikte, 6. Becsületsértés / Ehrenkránkung, 7. Vallás elleni bűntettek / Religiöse Delikte, 8. Haza- és felségárulás /Landes-und Hochverrat 4 A túlságosan is modern hangzású terminológiák persze nem korabeliek. Ezeken belül azonban sok hivatkozást találni az egyes büntettek korabeli megnevezésére. A kőszegi anyagban úgyszólván korai újfelnémet megjelölések (pl. Dieb, Malefiz, Todslag, Unzucht, Blutschandt) találhatók. Jószerével csak a perrendtartási terminológiákban (pl. Purgation, Criminal, Justifizieren, Execution) találhatók korabeli latin kifejezések. Az is gyakran előfordul, hogy a tízparancsolat valamelyike megsértésére történt a hivatkozás a bűntett megnevezése nélkül. Ezúttal nem tudjuk a megjelölések magyar és német terminológiáját közölni, hiszen nem erre, hanem a bűntett és a büntetés viszonyára kell figyelnünk. Mint látható, az I. táblázat a feldolgozott eseteket veszi számba 1539-1643 között. A II. táblázat nemcsak a bírói fórumok (pártatlan és városi) szerint különítette el az eseteket, hanem a büntettek szerint is egyfajta csoportosítást alkalmazott. Ennek az az oka, hogy amíg a magyarországi városokkal tartott pártatlan bírósági ítéletek jogforrása a helyi szokásjogok és a Tripartitum volt, addig Kőszeg város mint Habsburg zálogváros, valamint a többi záloghellyel (Borostyánkő, Kabold) és más stájer és osztrák helységekkel (Aspang, Kirchschlag, Hartberg, Schwarzenbach) tartott pártatlan bíróság számára a Carolina lett a 16. század második felében a jogalkalmazás alapja. 5 Meg kell jegyeznünk, hogy a pártatlan bíróságok előtt a Schwerin-féle csoportosítás szerint a test és élet elleni bűntett (gyermekgyilkossági, gyilkossági), a lopás, lopássorozat és rablás, továbbá a nemi erkölcs elleni (házasságtörés, vérfertőzés) és a vallás elleni büntettek (boszorkányság) esetei fordultak elő. A város bírósága előtt az említett 1529-es peren kívül a test és élet elleni büntettek (gyilkosság, apagyilkosság), a lopás, a nemi erkölcs elleni bűntett (kettősházasság), becsületsértés (gyalázkodás) és a vallás elleni bűntett (boszorkányság) esetei fordultak elő. Amint a táblázat mutatja, olyan eset is akadt, ahol többszörös bűntényről esik szó, pl: paráznaság és gyilkosság, házasságtörés és gyermekgyilkosság. De arra is van több adat, hogy az ítéletet megváltoztatták. Dr. Claudius Fr(ei)h(err) v(on) Schwerin: Deutsche Rechtsgeschichte (mit Ausschluss der Verfassungsgeschichte), Leipzig-Berlin 1915. 170-174. o. 5 Bariska: mint a 9. sz. jegyzet, 80-81. o.
