Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN

termés, természeti javak eltulajdonítására, megsemmisítésére vagy jogtalan használatára irányuló cselekmények, továbbá (4.) jogok kisajátítása. A személyek ellen elkövetett erőszak az esetek többségében az anyagi jellegű bűncselekmények járulékaként, igen változatos formában jelentkezett, de lehetett kizárólag személyek ellen irányuló is, amelynek legjellemzőbb esete a jobbágyok erőszakos elköltöztetése, vagyis a termelőerők megszerzése és biztosítása volt. Az itt felsorolt jellemzők legösszetettebb formában a falvak és birtokok lerohanása kapcsán jelentek meg, ezért érdemes ezek közül felidézni néhányat. A pécsváradi konvent 1348. október 29-én kiadott oklevele"

4 szerint János, választott veszprémi püspök jobbágyai október 17-én, fegyveresen, Töttös mester Chypteluk nevü földjére mentek, onnan jobbágyait elkergették, 12 ekéjüket tönkre tették, több jobbágyot megvertek, egyikőjüket pedig halálosan megsebesítették. A konvent 1421. július 28-án jelentette Zsigmond királynak, hogy Rozgon-i István mester familiárisa és bodulai (Nagybodolya - Baranya m.) officiálisa: Sebestyén, a néhai Bátmonostori Töttös László fiai: János, László, Miklós és György Lak-i (Lak - Baranya m.) jobbágyától 1 ökröt elvett és feldaraboltatott, két jobbágyukat megverette, 4 jobbágyot elfogott és elhurcolt, értük 32 aranyforintot követelt, a birtokhoz tartozó földeket felszántatta, másik 4 jobbágyot pedig a terragium

115 megfizetése nélkül ura birtokára átköltöztetett. Mindezen kívül Litteratus István, Rozgon-i István familiárisaival, jobbágyaival és népeivel együtt Lak faluba menvén, a plébános házát lerombolta, két hordó bort és a templom két könyvét elvitte, Jakab villicus házát és kertjét feldúlva 3 hordó bort elrabolt, Imrét, a falu bíráját pedig elfogta és 3 hónapig fogságban tartotta.

116 Az esetek leírásai révén a gazdaságról és az anyagi kultúráról is árnyalt képet kaphatunk. A pécsváradi konvent kiküldötte 1478. január 31-én Baranya megye nemesi törvényszékén vizsgálatot folytatott, amelynek során kiderült, hogy Gara-i László fia: Job, a néhai Saag-i Szilvesztert elfogva és a Baranya megyei Gerchen (Görcsöny) birtokot elfoglalva, az említett György 5 nyerges lovát és 12 szíját elvitte, és elrabolt még mintegy 4000 köbölnyi gyümölcsöt, árpát, zabot, tisztabúzát, lencsét, 5 nagy hordó lisztet, 18 boroshordót, 3 hordó ecetet, 20 szalonnát és ugyanakkora mennyiségű zsírt, 9 nagy disznót, 36 malacot, 90 kocka sót, 40, szántásra alkalmas ökröt, a hozzájuk tartozó ekékkel és jármokkal együtt, 74 juhot, 5 asztag szénát 60 aranyforint értékben, 40 kappant, 60 pulykát, egy 8 forintot érő vasalt szekeret, 2 lovat 12 forint értékben, másik 2 vasalt szekeret 8 forint értékben, 2 rézmozsarat 2 forint értékben, 2 fazekat 2 aranyforint értékben, 3 kenderkötelet 3 forint értékben, 2 réztálat 2 forint értékben, ólomtálakat, vasfazekakat, ágypárná114 DL 76906 (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 315.) K.: Z. II. 326-327. (238. sz.) R.: KŐFALVI, 2000. 187. sz. 115 A terragium, azaz a földbér a jobbágytelket terhelő adónem volt, amelyet a források a cenzus néven is említenek. Ezt a járulékot kellett a jobbágyoknak elköltözésükkor is mint költözési illetéket fizetniük. Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I-II. Eger, 1980. II. 909-910. 116 DL 79691 (Zichy cs. zsélyi lt. 213. 1839.) R.: KŐFALVI, 2000. 610. sz.