Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)

Gulyás Lajos lelkész többi forradalombeli szerepe elenyésző súlyú, részt vesz egy munkástanács megválasztásában, gyógyszerszállítmányok átvételében, interjút ad két nyugati újságírónak. 0 az, aki leginkább beszámol a rendőrségi kihallgatásokról; „Jobboldalt mellettem géppisztolyos rendőr volt. Ami a rendőrségen körülöttem történt nem sértett, de befolyásolt, amit ott láttam. A fizikai erőszak alkalmazásában az emberi meggyőződésem megsértését látom." Gulyás Lajos Földes Gáborral és Tihanyi Árpáddal nem került kapcsolatba a helyszínen, őket nem is ismerte. Az eddigi vallomások egy Nagy Imréhez hithű kommunistáról, egy példáséletű általános iskolai tanártól, és egy keresztyéni cselekvéstől áthatott paptól származnak. Teljesen különböző alapról indulnak, céljuk mégis egy; megakadályozni egy újabb vérengzést, menteni az emberéleten, légyen az mosonmagyaróvári lakosoké, vagy a vérengzésben részes ÁVH-s tisztté. Küldetésük nagyrészt sikerrel járt; elmaradt egy budapesti Köztársaság térihez hasonló, mindkét oldalról súlyos áldozatokat szedő újabb tragédia, a három ÁVH-s tiszt halálához még közvetve sincs közük. Következik még ezen a napon dr. Varga Ernő negyedrendű vádlott kihallgatása.

31 0 az események idején a helybeli Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, az eseményekkel meg közvetett kapcsolata sincs. Nem érzi bűnösnek magát, csak részben egyes pontok tekintetében. Még a városi tüntetésen sem vesz részt, ahol ott van viszont a marxista tanszék vezetője, akivel az igazgatónak - s másnak is - konfliktusai voltak. A sortűzről visszatérő egyik tanár felmutatja véres kezeit; „Ez a vértanúk vére, az a politika, amit K. P. (a marxista tanszék vezetője) is vallott, ide vezetett." Ezután a városházára megy, ahol beválasztják az ideiglenes munkás-katona tanácsba. A sortűzben hat diák is meghalt, a diákok egy része fegyverhez jutott. A főiskolán rendfenntartó alakulatot esket fel Ambrus őrnagy, majd letartóztatják a marxista tanszék vezetőjét, ugyanis a vélemény az volt, hogy előre tudott a sortűzről! (Rendkívül érdekes vonás, amely többször visszaköszön a sortűz kapcsán. Tény; a diákok egy csoportját a marxista tanszék vezetője vezeti ki a tüntetésre „Gazdászok előre" jelszóval, ahol ő lemarad, hat diák viszont meghal. Ez az adalék alátámasztja azt a néhány forrást, mely szerint mind a büntetés, mind a sortűz előre megtervezett volt. E helyről azonban biztosat mondani nem lehet!) Ezután egy szemtelenkedő hallgatót, akit vissza akar tartani a külföldre utazástól - a hallgató kijelenti „ismeri ezt az ávós hangot" - arcul üt, megrúg, s rövid időre a pincébe záratja. Megjegyzendő, hogy ezért már 1956. november 4-én(ü!) eljárást indítanak Varga Ernő ellen, aki a cselekedetben elismeri vétkességét. Varga Ernő kijelenti; „Én ezt akkor is szégyelltem, most is szégyenlem." Mikor a tanári kar egy része november elején felkeresi, hogy az egész főiskola a diákokkal együtt menjen nyugatra, annak határozottan ellenállt. November 5-én Bogdanov szovjet ezredes összehívatta a város intézményei31 ld. 25 alatt 1957. május 24-i tárgyalási nap 14-20. oldal