Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)
2. Gulyás Lajos levéli református lelkész ellen 1957. február 8-án még lázítás és fegyverrejtegetés miatt indult az eljárás. 6 Annak ellenére történik a fegyverrejtegetés miatti eljárás indítása, hogy az 1956. december 19-i házkutatás semmit nem talált Gulyás Lajosnál. 1 Földes Gábornak vagy egy dátum nélküli őrizetbevételi utasítása 8 majd először 1957. február 25-én hallgatják ki. 9 A jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy tanúként vagy terheltként hallgatják-e ki. 1956. október 26-i mosonmagyaróvári történésekről nagyon röviden beszél, lényegében csak az derül ki, hogy csillapította-e a sortűz miatt felháborodott tömeget és két határőrtisztet Győrbe vitt, s ott hazaküldte őket. Fontos megjegyeznünk, hogy Földes Gábor ekkor még csak tanú, letartóztatására, s az ügybe való „bekapcsolására" csak 1957. május 3-án került sor. Viszont Tihanyi Árpád ügyében már 1956. december 18-án megtörtént az első kihallgatás 10 , s december 27-én letartóztatják, majd december 31-én előzetes letartóztatásba helyezik. 11 De, Tihanyi Árpádot három bűncselekménnyel vádolják (fegyveres csapat tiltott szervezése, hatóság elleni erőszak, személyes szabadság megsértése), s nincs szó arról, hogy köze lenne a határőrtisztek halálához. Sőt, 1957. március 3-i terheltté nyilvánításakor sincs még szó arról, hogy emberöléssel vádolnák. 12 1956. december 29-i és 1957. február 20-i meghallgatása alkalmával csak annyit ismert el, hogy megnyugtatni igyekezett a sortűz miatt felsorakozott tömeget. 13 Még 1957. április 5-én is, mikor a nyomozás adatait ismertetik a terhelttel, „szervezkedés" a bűnügy tárgya, de Tihanyi Árpád bűnösségét minden cselekményben tagadja. 14 3. Dr. Varga Ernő ügyében, aki a helybeli Mezőgazdasági Akadémia igazgatója volt, már 1956. november 4-én (!!!) megkezdődött az eljárás izgatás miatt 15 , őt 1957. február 25-én tartóztatták le; annyit ismer el, hogy rövid időre őrizetbe vett két hallgatót, s egy diákot arcul ütött. Szóba sem kerül, hogy bármi köze lenne a történtekhez, viszont 1956. február 26-i kihallgatási jegyzőkönyvében egyedül a következő sorok vannak pirossal aláhúzva; 1956. október 26-i felszólalásomban a tanári kar előtt „minősíthetetlen eljárásnak tartottam, hogy fegyvertelen tömegbe az ávósok belelőttek, fekvő tömegre kézigránátokat hajigáltak, sőt a futó tömeg után tüzeltek. " 16 1957. május 13-i kihallgatásakor elmondja mi mindentől óvta meg 6 ld. 3 alatt I. kötet 43. oldal 7 ld. 3 alatt I. kötet 46. oldal 8 ld. 3 alatt I. kötet 16. oldal 9 ld. 3 alatt I. kötet 20. oldal 10 ld. 3 alatt I. kötet 98. oldal 11 ld. 3 alatt I. kötet 97, 105. oldal 12 ld. 3 alatti, kötet 111. oldal 13 ld. 3 alatt I. kötet 112, 121. oldal 14 ld. 3 alatti, kötet 127. oldal 15 ld. 3 alatt I. kötet 130. oldal 16 ld. 3 alatt I. kötet 146. oldal
