Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)

Tihanyi Árpád 1956. november 1. után néhány napra Ausztriába ment, ott passzív résztvevője volt egy tárgyalásnak az USA követével. A tárgyalás egyébként teljesen eredménytelen volt, amelyet Tihanyi Árpád nem is értett, mert nem tudott németül.

28 Tihanyi Árpád a tényleges eseményeknek abszolút jó szándékú epizódszereplője. A forradalom alatt tisztsége nincs, emberi segítőkészségtől hajtva megy ki a városba. Valószínűleg neki abban volt nap szerepe, hogy nem váltak sokkal tragikusabbá az események. A tettlegességeknek közelében sem volt, egyedül Vági Józsefet hallgatta ki, ennek azonban semmi következménye nem volt. A későbbiekben ausztriai útja során semmi jogilag értékelhető cselekményt nem végzett. Saját szerepét kitűnően érzékelteti egyik utolsó mondata; „Az események váltották ki, hogy politizáltam, akkor mindenki politizált." Még valamit feltétlenül meg kell jegyeznünk Tihanyi Árpád ügyéről. Az iratok között - egyedül a vádlottak közül! - megtalálható Tihanyi Árpád „szigorúan titkos"-nak minősített személyzeti anyaga is! Ezt, mint később kiderült, védője csatolta a Legfelsőbb Bírósági tárgyaláson. Ebben többek között megtalálható édesapjának Till Ferencnek - foglalkozása kerékgyártó - múlt századi munkakönyve. Tihanyi Árpádot minden munkahelyi jellemzése abszolút lelkiismeretes, kiváló pedagógusnak írja le. A személyzeti anyagban szó sincs édesapja „vitézi" címéről, földjéről. Talán csak egy mondatot - már 1956. június 18-i jellemzéséből - „szaktárgyai tanítása közepette lelkesedésével, valamint szakmai felkészültségével magával ragadja tanulóit. Hazafias nevelés teszi az ő munkáját a legeredményesebbé az iskolánkban. Munkát nem rideg tárgyilagossággal, hanem nagy lendülettel és érzéssel végzi. Ezért sikerült osztályában annyira megszeretetnie a magyar irodalmat és történelmet... osztályának félévi átlaga 4,08, iskolánk legjobb osztálya."

29 Gulyás Lajos levéli református lelkész, harmadrendű vádlottat 1957. május 24-én hallgatták ki. Meghallgatása során ő sem érezte bűnösnek magát.

30 0 október 26-án késő délután Levélen hallott a mosonmagyaróvári történésekről, ezért kerékpárra ül, s a városba megy. Egy levéli fiatalember behívja a kórház udvarára; „A kórház udvarán 38 felismerhetetlenségig szétroncsolt halott volt három sorba fektetve. Sokan voltak... Lelkileg nagyon megrendültem. Kimentem az udvarról, mint hívő keresztyén ember arra gondoltam, menteni kell a következő halottakat." Igen; Gulyás Lajost is mentési szándék vezette, mert érezte a város pattanásig feszült hangulatát. Menteni akart, védeni egyrészt a fegyvertelen tömeget, másrészt megakadályozni az önbíráskodást. A laktanyához érve látja, hogy három csoportban ávós tiszteket ütnek, ő az egyik csapatnál közbeveti magát „Ne üsd!" kiáltással, s kiment egy tisztet (Máté ld. 25 alatt 17-21. oldal Győri Városi Tanács nyilvántartása D/II.20. ld. 25 alatt 1957. május 24-i tárgyalási nap 1-14. oldal