Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

hely „nevezetes és népes városban" volt. így akarták a törvényszolgáltatást megkönnyíteni, meggyorsítani. Elsősorban itt működtek és hatókörük az azonos nevű járások területére volt érvényes. Elnevezésükbe a városilag kiküldött (vagy kirendelt) előtag azért került, hogy evvel formailag is megkülönböztessék ezeket a járásbíróságokat más járásbíróságoktól, alapvetően a szolgabíróságoktól.

2 A járásbírói teendőket a törvényszék egy-egy kiküldött, erre a feladatra delegált bírói tagja látta el. A hivatal berendezéséről, segédszemélyzetéről a törvényszék közvetlenül gondoskodott. Meg kell jegyeznünk, hogy kezdetben a törvényszék és a városilag kirendelt járásbíróság között gyakran támadhattak viták az illetőség miatt, ennek körülhatárolását külön rendeletben kellett rögzíteni.

3 Ennek az is oka lehetett, hogy az új bírói szervezetet felállító rendelet feljebbviteli fóruma nem a törvényszék, hanem a fotörvényszék lett. Tolna megyében is a jogszabályoknak megfelelően, 1854-ben Szekszárdon csak politikai ügyekkel foglalkozó szolgabírói hivatalt állítottak fel és mellette létrehozták a szekszárdi városilag kiküldött bíróságot. Ugyanebben az évben szervezték újjá a törvényszéket - elődjének a feudális kori törvényszéket tekintem - a megyeszékhelyen, mert ez a neoabszolutizmus első éveiben nem funkcionált. A megye 1850 és 1854 között a Pécsi cs. kir. Megyei Törvényszék felügyelete alá tartozott. Visszaállítására a bel-, igazság- és pénzügyminiszter 1853. január 19-i rendelete teremti meg a feltételeket, mely kimondja, törvényszékek kirendelésénél az legyen a cél, hogy lehetőleg minden megye rendelkezzen egy ilyen intézménnyel.

4 Annak ellenére, hogy a Szekszárdi Megyei Törvényszék felügyeleti jogot kapott az egész megyére vonatkozóan, a bűntettek és kihágások fölötti vizsgálóbíróságok területi hatókörét taglaló rendelet felosztotta a járásokat a törvényszék és a bírói jogkörrel rendelkező szolgabíróságok között. így a megyei törvényszéket a szekszárdi és bonyhádi járásokra, a hőgyészi szolgabírói hivatalt a saját járására és a tamási szolgabírói járásra, a földvári szolgabírói hivatalt saját járására utasították.

5 A törvényszék tagjai a korábban e megyében működő I. és II. osztályú járásbíróságok szakembereiből verbuválódtak. A két szervezet hivatalosan a soproni fotörvényszéki kerületben 1854. október 28-án kezdett dolgozni. Feljebbviteli fórumuk a Soproni Fotörvényszék lett.

6 2 MOK. 1853.1. kötet 1. rész Az 1853. évi császári nyíltparancs. 177.p. 3 Dr. Bónis György - Dr. Degré Alajos - Dr. Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története Zalaegerszeg, 1996. /A kötet az 1961-es kézirat alapján készült / /Továbbiakban: Bónis - Degré - Varga, 1996./ 190-198.p., Lásd még: Varga Endre - Veres Miklós: Bírósági levéltárak 1526-1869, Budapest, 1989./ Továbbiakban: Varga - Veres, 1989./ 393-394.p., Párdányi Miklós: Az abszolutizmuskori jogszolgáltatási szervezetről. =Levéltári Híradó. IV. évfolyam 1-2. Szám. 81.p. MOK. H. kötet 1. Rész. 1854. 618-619.p. 4 MOK. 1853.1. kötet 1 rész 105.p. 5 MOK. 1854.1. kötet 1 rész 185-187.p. A rendeletet a bel-, az igazság- és a pénzügyminiszter adta ki 1854. április 6-án, amely Magyarország politikai és bírósági szervezete tárgyában címet viselte. Tehát itt található meg a definitív szakasz Tolna megyéjének járási beosztása is. E szerint a megye öt járásra oszlott: Bonyhádi járás, Földvári járás, Hőgyészi járás, Szekszárdi járás és Tamási járás. / uo. 184.p./