Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

DOMINKOVITS PÉTER: HATÁRVIDÉKEN - „Számosállat" tolvajlások a

1649:52. te, amely Komárom és Győr vármegyék azon panaszára, hogy e törvényhatóságok - s különösen a Vértes-alja területét - sorozatos gyilkosságok, rablások, marhaelhajtások nyugtalanítják, s ezek már oly nagymérvűek, hogy maguk a vármegyék azokat saját hatáskörükben már nem tudják megfékezni. így a törvény ennek megtételét a nádor, Pálffy Pál feladatává tette.

10 Az állatlopást még egy 1549. évi földesúri statútum a legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmények egyikeként értelmezte és büntette: „Az ki lop semmivel meg ne válthassa a fejét, semmi birsággal, hanem jó bizonysággal reá rakván felakaszszák."

u A kitűnő jogtörténész, Eckhart Ferenc munkájában külön is hangsúlyozta: az így megrabolt jobbágy gazdaságának egyik legfontosabb elemét veszíti el, ez számára egzisztencia csökkenést és a jogi helyzet változását is jelenthette, míg földesurának az adózóképes lakosság megrövidítésével számára rövid- és hosszútávon is érezhető kárt. Ezért a korszak úriszéki büntetőbíráskodásában a számosállatok tolvajlása ugyanolyan büntetést nyert, mint a rablás, vagy útonállás, azaz: az állattolvaj többnyire akasztófára került, de a lefejezés, illetve egyes esetekben a kerékbetörés is előfordult.

12 Viczay Ádám, a család Sopron megyei törzsbirtokán, Lózs mezővárosban 1648. január 25-én tartott úriszékén a földesúr képviseletében Király György prókátor - a kor általános fordulatával kezdve beszédét - az alábbi vádat terjesztette elő Szalay Mihály csikós ellen: ő, nem gondolván az Isteni félelemmel, sem pedig a törvény súlyosságától nem rettegve az elmúlt időben több ízben különféle lopásokat követett el. Mindezen vétkét 1647-ben tetőzte be, amikor is a földesúr Szántóházy József szolgabíró előtt számot vetett vele, de az alperes ura 14 lovával nem tudott elszámolni. A földesúr, illetve az őt képviselő ügyvéd nyilvánvalónak tartotta: azokat a csikós eladta. Az alperes ezt tagadva farkasok pusztításnak állította a veszteséget és igazát bizonyítani kívánta. Az úriszék a vétek súlyosságát tekintve, a Tripartitum II. rész, 32. cikkelye értelmében február 12-re negyvened magával leteendő tisztítóesküt hagyott meg.

13 Szerencsére fennmaradt az úriszéki jegyzőkönyvhöz szervesen kapcsolódott expurgatios jegyzőkönyv is, ami az ítélet végrehajtását is rögzíti. Thuri Benedek szolgabíró és Völcsy Pál esküdt előtt a ménes pásztor nem tudott eleget tenni a végzésnek, így kötél általi halára ítélték.

14 1665. április 28-án az Esterházy család lánzséri úriszékén Georg Taubert, avagy Galambost sok, fölöttébb különböző latorságokkal vádolták. Még 1664 januárjában a meggyesi határban egy 1U MTT 1608-1657. 550-551. p. 11 A statútumot idézi: Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI-XVII. században. Bp. 1954. 94. p. 12 Eckhart i.m. 104. p. 13 A citált II. rész 32. cím a bizonyítási eljárás során, illetve azt követően az eskütételt szabályozza, illetve az eskü erejét határozza meg más bizonyjtási módokhoz viszonyítva, ld.: Werbőczy István Hármaskönyve.. Sajtó alá rendezte: Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen, Szerk.: Márkus Dezső, Bp. 1897. 294-296. p. 14 Úriszék. XVI-XVÜ. századi perszövegek. Szerk.: Varga Endre, Bp. 1958. (továbbiakban: Úriszék), 448-449. p.