Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

Összegzés Mint az eddig fel vázoltakból láttuk, a három, de talán még több irányban elindult vizsgálatok különböző végeredményt hoztak. Konkrét felelősök, sőt bűnösök megnevezését kimondó határozattal csak a büntetőjogi eljárás végződőt. Igaz a 72 személy ellen indult eljárás jogerősen végül hat embert ítélt el, de a per következményei mindegyikükre éreztette negatív hatását. „Büntetni, erkölcsi, anyagi rombolásba sodorni ennyi apró ekszisztenciát" — írta a Tolnavármegye. S valóban, a hosszan elhúzódó per az erkölcsi károk mellett komoly anyagi, egzisztenciális nehézségeket, szegényebbek számára valódi sorscsapást jelenthetett. Hisz a hatvanegy vádlottra fejenként kirótt 104 korona megtérítése mellett további anyagi megterhelést jelentettek a tárgyalásokon való részvétel költségei, az emiatt elmaradt munkanapok haszna, és az esetenként igen tetemes ügyvédi honorárium díja. 116 Ugyan valószínű, hogy a néppárti képviselő Darányi Ferenc elvi elkötelezettségből ingyen, vagy igen mérsékelt díjért védte a néppárti vádlottak javarészét, de másoknak ez igen nagy problémát okozhatott. így például tudomásunk van Téry Emil ügyvédnek védence, a végül jogerősen elítélt Herr Frigyes ellen indított 320 korona ügyvédi munkadíj iránti sommás peréről.

117 Az igazsághoz tartozik, hogy a bíróságok dönthettek pl. a bűnügyi költségek megtérítésének elhalasztásáról, amint azt a szekszárdi törvényszék kilenc — általa elítélt — vádlottal szemben tette.

118 További érdekes vonatkozása az ügynek, s valamennyire összehasonlítási alap lehet a hat elmarasztalt vádlott büntetésének mértékét illetően, hogy a pincehelyi zavargásokkal kapcsolatban volt egy hetedik elítélt is. Ugyanis Rolko Mártont a Népszavában megjelent „Kitüntetett gyilkosok" c. cikk íróját a budapesti eküdtbíróság elsőfokon, majd a Kúria másodfokon hat havi fogházra és 2000 korona pénzbüntetésre ítélte nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés címén.

119 Ennek súlyossága meglepőnek tűnhet, de szervesen beilleszthető abba a folyamatba, ami a Népszava ellehetetlenítését célozta.

120 A Pincehelyen történtek a csendőrség fegyverhasználati joga körül kiélesedő vitához is szolgáltattak érveket. „Igen a csendőrpuska! Mennyi mérges cikk, mennyi méltatlan meggyanúsításnak volt már oka az a csendőrpuska. Mikor itt-ott egy durranása hallatszik, idegesen összerezzen a közvélemény. "— írta a Rendőri 116 Például a pécsi tárgyalásra beidézett Mészáros Károly, ki mint „70 éves agg kis iparos "kérelmezett vasúti jegyet az ítélőtáblától, amit az a bp. előírásának megfelelően megtagadott, mivel a "vádlott a fellebbviteli tárgyaláson saját költségén tartozik megjelenni ". ítélőtábla 1098/1904 sz. végzése, BML Pl i. IV. 902/372. 117 A gyönki kir. járásbíróság 1903/ 550/3. sz. átirata, BML Pl i. IV. 902/372. 118 A szekszárdi törvényszék 2400/B. 1903. sz. ítélete, BML Pl. i. IV. 902/372. 119 Tolnavármegye 1904. május 29. 5. p. 120 „Hetek óta mintha vérbíwságok Ítélkeznének minden szocialista fölött: oly ítéletek lámák napvilágot. Itt főn Budapesten az ezer és kétezer koronás ítéletek egymást követték a Népszava ellen, úgy hogy még a becsületesebb jogászok is elszörnyülködnek az ilyen célzatos ítélkezés ellen. " Népszava 1904. május 19. 1. p.