Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

alá eső közcsend illetve hatóság elleni kihágásban ítéltek el, míg Bubics Antal ügyvédet és Francsics Pál regölyi helyettes-plébánost pedig a választói jog megsértésének vétségében — főbüntetésként szabtak ki különböző nagyságú pénzbüntetéseket. (Például az utóbbi kettőre egyenként 300 koronát) További anyagi terhet jelentett az elítéltek számára, hogy bp. utasításának megfelelően a többi vádlottal együtt kötelesek voltak megtéríteni az eljárás során felmerült költségeket. Ez öszszesen 6398 korona volt, ami 61-ed részre osztva fejenként 104 kor. 90 fillért tett ki. Ezenfelül a büntetés-végrehajtás majdani költsége is az elítélteket terhelte.

107 Mivel sem jogász, sem a kor jogalkalmazásában jártas nem vagyok, a tételesen kiszabott büntetések mérlegelésére nem vállalkozom. Mindenesetre a korabeli sajtó eltérő véleményt fogalmazott meg. Míg azt az Alkotmány és az ellenzéki Tolnamegyei Közlöny a sok mentő tanúvallomás következtében meglepően súlyosnak tartotta,

108 addig a kormánypárti Tolnavármegye a „határozottan enyhe " ítéletben megnyilatkozó bírósági felfogást méltányolta: „mikor az egyéni felelősség érzete a törvényszegés tömeges voltától bátorítva, meglazul; az egyesre hárítani a súlyát annak, a mit végső eredményben a tömeg vitt véghez; és tenni mindezt akkor, mikor a huzamos idő múlásával már-már úgyis a kiengesztelődés ver gyökeret a köztudatban, valóban félreismerése lett volna e pör természetének, de másrészt a büntetés céljának is. Büntetni, erkölcsi, anyagi rombolásba sodorni ennyi apró ekszisztenciát, a mely csak eszköz volt, vak, szinte öntudatlan eszköze annak a célnak, melynek nagyon is öntudatos mozgatói most csak biztos távolságból szemlélték ezt az ügyet: bizony nem lett volna méltányos dolog"

109 Egy nyilvánvaló tárgyi tévedést elkövetett a bíróság, mikor az ítélethozatalnál nem vette figyelembe, hogy választói jog vétsége esetén büntetőeljárás csak abban az esetben indulhat, ha a feljelentés egy hónapon belül a bíróságnál megtörténik, ám ennek elmulasztása révén, így esetünkben is, az elkövetett cselekmény tárgytalanná válik.

110 Ezt már a vád és a védelem fellebbezése következtében másodfokon eljáró bíróság, a pécsi kir. tábla mondta ki, melynek tárgyalására egy újabb év elteltével 1904. június 20-22-e közt került sor. E csúszásnak pedig az volt az oka, hogy az ügy iratait a honvédelmi miniszter 1903 novemberétől 1904 áprilisáig felkérette a pécsi főügyészségtől, hogy a dr. Darányi Ferenc által beadott interpelláció megválaszolásához felhasználhassa.

111 Perorvoslati szakasz: ítélőtáblai és kúriai ítélet A tárgyalásra, mint írtuk 1904. június 20-22-e közt került sor a pécsi táblánál. A vádat képviselő Felber Artúr főügyészi-helyettes a fellebbezésekben foglaltakat 12 vádlottal szemben fenntartotta, további tizenhéttel szemben — miután ve107 A szekszárdi törvényszék 2400/B. 1903. sz. ítélete, BML Pl. i. IV. 902/372. 108 Alkotmány 1903. július 9. 8. p.; Tolnamegyei Közlöny 1903. július 16. 5. p. 109 Tolnavármegye 1903. július 12. 5. p. 110 A pécsi ítélőtábla 1173/1904. sz. ítélete, BML Pl i. IV. 902/372. 111 Erre azonban, ahogy a miniszter fogalmazott „a fennforgott politikai helyzet" miatt nem került sor. A honvédelmi minisztérium 3434/eln. 901. sz. irata, BML PL i. IV. 902/372.