Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

fontosabb eseteiben, kivált ha ez lőfegyverrel történt és halálos esettel járt, hadbírósági eljárás foganatosítandó.

32 A csendőrség szervezéséről szóló 1881/III. tc. a csendőrséget a testület által elkövetett bűnügyekben a katonai büntetőjog hatálya, egyben a m. kir. honvéd bíróságok illetékessége alá rendelte (8. §).

33 A korszak jogi érdekessége, de a dualista államberendezkedés releváns korképe is egyben, hogy katonai büntetőkönyv (kbtkv.) a korban Magyarországon törvényi alakban nem létezett, hanem a neoabszolutizmus korában, 1855-ben császári nyílt parancs formájában életbeléptetett „Mihtar-Strafgesetz... " az osztrák kbtkv. volt érvényben.

34 Ez magyarországi joghatályát a kiegyezési törvényből merítette, a honvédségről szóló 1868/XLI. tc. pedig a m. kir. honvédségre is kiterjesztette, létrehozva egy, a közös hadsereg igazságszolgáltatásától különálló, felépítésében is különböző bírósági szervezetet. A közös hadsereggel szemben — mely három fokú — két folyamodása rendszer első fokú állandó bíróságai a honvéd kerületeknél rendszeresített hadbíróságok voltak, melyek felett állt a honvéd főtörvényszék. A csendőrség bűnügyei első fokon a honvéd kerületi bíróságokhoz tartoztak, mely ezen ügyekben, mint „csendőr hadbíróság" járt el,

35 s melyek személyzetéből 1884-től egy-egy hadbírót minden csendőrkerületi parancsnok mellé rendszeresítettek a csendőrségi bűnügyeknél szükséges eljárások lefolytatására.

36 Az általunk tárgyalt esetben a VI. számú székesfehérvári csendőrkerületi parancsnokság volt az illetékes, melynek parancsnoka ekkor Szelestey Károly alezredes, a csendőrség ügyeiben eljáró hadbíró pedig (röviden: csendőrbíró) dr. Pridafka József honvéd százados volt.

37 Csendőri fegyverhasználat esetén a követendő eljárást, a már említett 1887. évi szervezeti utasítás szabályozta, mely ilyen esetekre előírta a tényállás fegyverhasználat helyszínén történő — súlyosabb esetekben feltétlenül csendőrbíró általi — megállapítását. Ezt követően a csendőrkerületi parancsnokság székhelyén, a csendőrbírón kívül még két csendőrtisztből alakított háromfős bizottság a tényállás ismeretében, szóbeli tárgyalása után egyszerű többséggel határozott arról, hogy a fegyverhasználat a szolgálati utasítás előírásainak megfelelően történt-e vagy sem. Igenlő döntés esetén az eljárást beszüntették, minden más esetben a körülmények további tisztázására hadtörvényszéki vizsgálatot rendeltek el.

38 32 Szervezeti és szolgálati utasítás a m. kir. csendőrség számára. I rész. Szervezeti utasítás, Rendeletek Tára 1887.1. kötet, Budapest, 1020-1021. p. 33 1881. évi Törvénytár, Budapest, 1881. 11. p. 34 Fejezetek a katonai büntető törvényből 7-8. p. In: dr. Gábor Gyida: Tanulmányok a katonai büntető jogból. Grill, Budapest, 1901.; Györjjy László: A katonai büntetőjog bölcselete és oknyomozó története. Pallas Kiadó, Budapest, 1925. 17-18. p. 3 A katonai bűntető és fegyelmi fenyítőjog kézikönyve. Összeáll.: Pap Kálmán, Grill, Budapest, 1888. 106-109,125. p. 36 A csendőrkerületi parancsnok ezen ügyekben bírói főnökként a bírói felsőbbségi jogot is ellátta. Preszly Lóránd: A M. kir. csendőrség története 1881-1918. Honvédelmi Sajtó vállalat RT, Budapest, 1920. 49. p.; A katonai büntető... 108-109, 112-113. p. 37 Magyarország tiszti czím- és névtára, XXI. évfolyam, Budapest 1902. 38 Szervezeti utasítás, Rendeletek Tára I. kötet, 1887. 1019-1021. p. A katonai büntető... 32-33. p.