Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

bályozó 6707/eln. 1896. sz. honvédelmi min. utasítás 9/d. pontját, amely ilyen esetben előírja a karhatalom parancsnoka mellé hatósági közeg rendelését.

26 A belügyminiszter 1902. január 4-i leiratára Szévald főszolgabíró február 7-i „felvilágosító jelentésben " válaszolt.

27 Eszerint a lovasszázad melletti rendőrhatósági teendőket ő és szolgabírája látta el. Ugyan igaz, hogy a körülmények miatt egyikük sem tudott folyamatosan a parancsnok mellett lenni, és mivel polgári hatósági közegek közt nem volt olyan aki németül tudott volna, helyettest sem tudott kinevezni, így távollétükre egy helyi tanítót állított a parancsnok mellé, akivel szükség esetén érintkezésbe léphetett. De mint Szévald írja, erre szükség sem volt, mert a parancsnok a hatósági rendelkezéseket figyelembe sem vette, legénységét megfelelő mértékben rendelkezésre nem bocsátotta, sőt a választási elnök azon felhívását, hogy a szavazási helyeknél az ellenpártok érintkezésének meggátolására kordont vonjon, először megtagadta, és azt csak az elnök honvédelmi miniszterrel való fenyegetőzésének hatására tette meg. A főszolgabíró által előadottakat nemcsak Schwetz választási elnök központi választmánynak tett jelentése, hanem a függetlenségi országos lap, az Egyetértés is megerősítette. Az Egyetértés konkrétumként említi meg azt az esetet, mikor Schwetz választási elnök az ulánus századost felszólította, hogy a községházát „ostromló" népet lovasaival szorítsa vissza, aki ezt megtagadta: — Ich sehe keinen Anlass dazul (Nem látok rá okot!) — felelte.

28 Ez pedig tételesen ellenkezik a fentebb már említett honvédelmi miniszteri utasítással, mely kimondja, hogy képviselőválasztás alkalmával a választási elnöknek joga van a karhatalom igénybevételére.

29 Talán már ezen feltételezésünkkel vág egybe a Politikai Értesítő következő híre: „Altalános a nézet Pincehelyen, hogy a megtörtént vérengzést a katonaság, ha kellő pillanatban közbelép, megakadályozhatta volna. Ezt tudják a katonaságnál is s ebben az ügyben nyomban vizsgálatot indítottak. A kirendelt katonaság viselkedéséről különben jelentés megy a hadsereg-parancsnoksághoz. "

30 De ugyanakkor nem tekinthetünk el attól sem, hogy a főszolgabíró az inkriminált miniszteri utasításnak nem tett eleget, mely szerint a karhatalom parancsnoka mellé kellő számban, a választást megelőző napon megnevezendő és a választás napjára megkülönböztető jelvénnyel ellátott hatósági közeget kell kirendelni.

31 A hadbírósági eljárás A három csendőr felelősségének megállapítására a csendőrség részére 1887ben kiadott szervezeti utasítás 11. §-a rendelkezett úgy, hogy a fegyverhasználat A belügyminisztérium 144260/V.-b 901. sz. leirata, TMÖL Al. i. 1755/1901 TMÖL Tamási fszb. i. 795/1902. Egyetértés 1901. október 5, 6. és 7. 1896. évi Rendeletek Tára II. kötet, Budapest, 1896. 387-390. p. Közzéteszi: Egyetértés 1901. október 8. 1896. évi Rendeletek... 394-395. p.