Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
BÉLY LÁSZLÓ: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A FŐKAPITÁNY SZEMÉVEL - A megye rövid, általános bemutatása
jából érkező külföldiek nagy száma, a megyében tapasztalható viszonylagos jólét egyre fokozottabban vonzotta a bűnözőket. Az ismertté vált bűncselekmények száma folyamatosan emelkedett, felderítési eredményességünk pedig ezzel párhuzamosan tendencia-szerűen csökkent. A korábban támadónak minősíthető bűnüldözés követővé vált. Súlyosbította helyzetünket, hogy hihetetlen méreteket kezdett ölteni a migráció. A kelet-európai és az afroázsiai országokból legálisan vagy illegálisan Magyarországra érkezők tömegesen kíséreltek meg határainkon Nyugatra távozni. Nemegyszer heteket töltöttek el megyénkben, létfenntartásukat bűncselekmények elkövetéséből biztosították (1990-től 1995-ig pl. közel 24 000 főnek vontuk meg a tartózkodási engedélyét, illetve 3 500 fót utasítottunk ki az országból). Jelentős erőket kötött le az idegenrendészeti kényszerintézkedések alá vontak őrzése, szállítása és ügyeinek intézése. A Schengeni Egyezmény életbelépését követően megyénkre különösen nagy nyomás nehezedik, hiszen mind az Európai Unió, mind a Balkán „előszobája lettünk", s e kettős szerepből fakadóan jelentősen megnőtt a felelősségünk a bűnözés visszaszorításáért vívott harcban is. Napjainkban komoly kihívást jelent a bűnözés terjedelmének növekedése, struktúrájának kedvezőtlen irányú változása. Az összbűnözés nagyságrendjét és változásait az elmúlt három évben vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy a bűnözési hullám megyénkben tovább emelkedik. Az ismertté vált bűncselekmények száma az 1996-os 16 232-ről 1997-ben 20 476-ra, 1998-ban pedig 25 849-re emelkedett. Az adatokból kitűnik, hogy a bűncselekmények száma jelentősen, évente több mint 26 %-al emelkedett. Az ismeretlen tetteses felderítési eredményességünk 1996-ban 31,6 %, 1997ben 34,1 %, 1998-ban pedig 42 %-os volt. Az összbűnözés struktúráját továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma és aránya határozza meg. 1996-ban 11 234 vagyon elleni bűncselekmény vált ismertté. 1997-re ez a száma 13 614-re, 21 %-al, 1998-ra pedig 15 686-ra, 15,2 %-al emelkedett. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár mértéke 1996-ban meghaladta a 49 millió Ft-ot. 1997-re ez a szám 43 %-al csökkent (21,3 millió Ft), majd 1998-ra ismét emelkedett, szám szerint több mint 28 millió Ft-ra, 32,8 %-al. Különös figyelmet érdemelnek a gyakran szervezett jelleggel elkövetett betöréses lopások, amelyek száma 1996-ban 2 718, 1997-ben 2 473, 1998-ban 2 655 volt. Arányuk a vagyon elleni bűnözésen belül az elmúlt 3 év viszonylatában - átlagban - 19,6 %. A lopások száma 1996-ban 5 920 volt. Ez a szám 1997-re 6 642-re 12 %-al, 1998-ra 7 247-re 9 %-al emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a csalások száma 3 év alatt csaknem háromszorosára - 1 330-ról 3 893-ra - emelkedett. Pozitívumként említhető, hogy az elmúlt 3 évben csökkent a nagy értékű gépkocsik eltulajdonítása. 1996-ban 328 esetben követtek el ilyen deliktumot, ez a
