Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VÖLGYESI LEVENTE: SZEMELVÉNYEK GYŐR VÁROS FEUDÁLIS BÜNTETŐJOGÁBÓL

halálbüntetés járna. Egy Sebastiani nevű szolga ennek ellenére — irgalmasságból és méltányossági alapon — csupán megvesszőzést és elűzetést szenvedett. Szintén 161 l-ben, Horváth Szabó István mester urat szolgája lopta meg, de a szolga egy varasdi szabó legényt is megkárosított. A bíróság csak a legény meglopását tudta bizonyítani. A legény kártalanítva lett, így a reparáció, valamint másik esetben a bizonyítottság hiánya okán a szolga három pálcát kapott és Győr városából kitiltották.

33 A város kényesen ügyelt a közbékére is, a polgárok egymás iránti megbecsülésére. A viszályokat a bíróság is igyekezett csillapítani, komoly bírságok kilátásba helyezésével. A törvény előtti megbékélés igen gyakori volt, amikor a becsületsértő megjegyzéseket tett fél megkövette a sértettet. A megbocsátás örömteli pillanatának meghosszabbítása érdekében a bíróság kötelezte a sértettet is, hogy régi vitájukat, pörlekedésüket fel ne emlegesse bírság terhe mellett. A városi béke és közjó így a városi vezetőség jóvoltából virágozni látszott.

34 Végül egy 1750-es példa, amikor Győr városában egy hamis pénzverő nyert asylumot. A Helytartótanács leiratában kérte az egyházi hatóság vizsgálatát, hogy a bűnös jelen esetben élvezheti-e az egyház védelmét. A kormányszék leirata már eleve kedvezett a terheltnek, mivel kijelentette, hogy ha az egyházi bíróság ki is adja a városnak a gyanúsítottat, csonkitásos büntetést — amelytől a városi bíróság előtt bizonyítottság esetén joggal tarthatott — nem lehet alkalmazni.

35 * * * Győr városához kötődik a „lőcsei fehér asszony" esete. A köztudatban sokan a városi bíráskodás egyik eseményeként ítélik meg, de ez nem felel meg a valóságnak. Bár az események ismeretének teljes birtokában nem vagyunk és Jókai Mór regénye is a romantikus elképzelések irányába terelik a figyelmünket, pár dolgot azért mégis érdemes elmondani. A hölgy, akiről beszélnünk kell, Korponay Jánosné, született Garamszegi Géczy Júlia. Történetének leírását mellőzöm, hiszen jogtörténeti relevanciája vajmi csekély, a büntetőeljárás menete viszont részben Győr városához kötődik. Júlia aszszony különösebben nagy bűncselekményt nem követett el. Fő bűnei, hogy igen rossz politikus volt, a szerelemben — férjes asszony létére — csapodárabb volt a kelleténél, valamint pénz- és birtokéhsége, kapzsisága túlontúl vakmerővé, elővigyázatlanná tette. Bár az események sodrában — s itt ezalatt a Rákóczi szabadságharcot kell érteni — különösebben jelentős tetteket nem hajtott végre, mindenesetre hősnőnk igyekezett így beállítani, ezzel is igazolva császárhűségét a várva várt jutalom reményében. Helyzete nem volt könnyű, hiszen édesapja, Géczy Zsigmond kuruc volt, teSzávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról. A történelmi idők érintésével (Győr, 1896) 205-213.1. Prot. 1641. júl 3.; Benkovits Péter városbíró és tanácsa Actapol. etjur. No. 101.; 1750. aug. 31.