Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VÓKÓ GYÖRGY: A MAGYAR BÜTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG EURÓPAI HARMONIZÁCIÓS- ÉS ELŐBBRE MUTATÓ EREDMÉNYEI AZ EZREDFORDULÓN

tárgy, tudományos konferenciákon önálló szekcióvá vált az iránta megnyilvánuló növekvő érdeklődés folytán. A büntetés-végrehajtás jelenti a büntetőjogi szankció, a büntető-eljárásjogi kényszerintézkedés, valamint a törvényben meghatározott, hozzájuk kapcsolódó járulékos feladatok tartalmát képező ideiglenes és arányos j ogfosztás gyakorlati megváló sulását. Nemzetközi kötelezettség vállalásainkból származó, még nem egyértelmű összhangot tükröző egy-két harmonizációs jogalkotási probléma megoldása, a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformja, a magasabb és alacsonyabb rendű jogszabályok közötti diszharmónia megszüntetésének időszakában a gyakorlati igényekkel kapcsolatos feladatok lehetőség szerinti gyors megoldása a fejlődés mozgatóereje. Az európai modell — a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével — költségkímélő, de mégis hatékony megoldásokkal adaptálható. Világszerte jelennek meg napjainkban is publikációk a büntetésvégrehajtásról és hatékonysága kérdéseiről. Alapvetően közös bennük a jogállamisághoz, a törvényesség elvéhez, mint alaptételhez való ragaszkodás. Hazánkban egyidejű feladat a nemzetközi kötelezettség-vállalásainkból eredő harmonizációs jogalkotási problémák megoldása és a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformja. A jogharmonizáció követelményei nem törölhetik el azonban az ország belső kívánalmait. Az egyes országokban bármennyire azonosak is a jelenségek, amelyekre az igazságügy területéről választ kell adni, a gazdaságitársadalmi fejlettségükben kimutatható különbségek, a hagyományok eltérő volta; az európai integrációs igényük azért feltételezi az alkotó hozzáállást. A jogösszehasonlítás problémái folytán az egyes jogintézmények fejlődési tendenciáinak meghatározásánál számos ország összesített tapasztalatát lehet alapul venni. A pozitív törvények hasonlóságának vagy különbözőségének egybevetése alkalmi összekötő kapcsolat is lehet az eltérő jogrendszerek között még akkor is, ha elvi álláspontjaik alapvetően különböznek egymástól. Mint minden összehasonlításnál, így a büntetés-végrehajtás esetében is az elsődleges feladat azoknak a körülményeiknek a figyelembe vétele, amelyek övezik, determinálják fejlődését, alakulását befolyásolják, de amelyek kívül állnak rajta. A jogharmonizáció megvalósításának ütemét, tartalmát komoly mértékben befolyásolta és befolyásolja a bűnözés helyzete. Amennyit a bűnözés Európában 30 év alatt növekedett, ugyanannyit nőtt Magyarországon 6-7 év alatt. Mindez olyan hatással van a lakosságra, de a szakmai közvéleményre is, amely a büntetések szigorítása iránti igényt juttatta kifejezésre. Ez nemcsak az ítélethozatalnál, hanem a végrehajtás folyamán történő szigorításra is vonatkozik. Az országok többségében a bűnözés növekszik, mindenekfölött az utóbbi évtizedben, nem sajátos magyarországi jelenség. Ez magával hozza a közvélemény bizalmának csökkenését a büntető igazságszolgáltatásban. A hatóságok tudomására jutott bűncselekmények görbéje majdnem négy évtizedig felfelé tartott és mérsékletes, de kitartó emelkedést mutatott a legtöbb nyugat-európai országban. Ott pedig, ahol a bűnözési hullám csillapodását láthatjuk, a felszín alatt azonban nagyon kedvezőtlen átrendeződés zajlik le, háromszorosára nőtt az úgynevezett fejlett országok emberölési rátája. Az európai emberek — a folyamatos változások következté-