Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VINCZE ISTVÁN: EMLÉKEZTETŐ GONDOLATOK CSEMEGI KÁROLY HALÁLÁNAK

vényszékek és a járásbíróságok életbelépéséről, az 1871. évi XXIII. tc. a büntető törvénykönyvről és némely gyakorlatra vonatkozó intézkedésről, az 1871. évi III. tc., mely a testi fenyítések, s mindennemű bilincsek, mint büntetések alkalmazását, valamint a vérdíj megítélhetőségét törli. Csemegi szellemi kapacitása, fizikai és lelki energiája kiapadhatatlan. Miközben hatalmas kodifikációs munkát végez, az 1872-ben kapott megbízás alapján már dolgozik a büntető törvénykönyv javaslatán. Annak egyes részei már elkészültek. Lázas és sokirányú tevékenységet végez. Megismerkedik Nyugat-Európa minden ismert büntető törvénykönyvével, a vonatkozó irodalommal, egyúttal gondosan figyel azok javaslataira, akik a korábbi próbálkozások élvonalában álltak, így például Deák Ferencre. Nem kevés energiát fordít a jogi nyelvezet megújítására. (A jogfedés helyett kegyelmezés, a bűnoldozat helyére felmentés fogalmakat helyez). Jogtudósként a bűn fogalmának meghatározására törekszik. Önmagával szemben kíméletlen, munkájával elégedetlen, azt átdolgozza. 1873. év végén készít egy új javaslatot és az új miniszter, Pauler Tivadar azt az Országgyűlés elé terjeszti. A törvényjavaslat megtárgyalására azonban az Országgyűlés feloszlatása miatt nem kerülhet sor. Az új Országgyűlés azonban továbbra is számos Csemegi törvényjavaslatot tárgyal. Sorrendben: az 1874. évi XXXIX. tc-t, az ügyvédi rendtartásról, az 1874. évi XXXV. tc-t, a királyi közjegyzőkről. A büntető törvénykönyv tervezete lassan, de Csemegi sziszifuszi munkája révén alakul, kidolgozza a harmadik változatot is. 1875 augusztusában a törvényjavaslatot egy igazságügyminiszteri tanácskozás továbbdolgozásra ajánlja. Csemegi negyedszer is átdolgozza a munkát. 1875. november 5. napján e változat került az Országgyűlés elé. A törvénytervezet indokolása 700 oldal. Megkezdődik a tárgyalási procedúra. Az igazságügyi bizottság 1876. április 3. napjától 1877. szeptember 15. napjáig tárgyalja. E közel másfél év alatt Csemegi összesen 101 beszédet tartott. Mígnem javaslata változtatás nélkül került vissza a Ház elé, 1877. november 21. napján. A testület - természetesen megszakításokkal - 1878. január 18. napjáig tárgyalta az előterjesztést, ami majd 1878. április 1. napján a főrendi ház fóruma előtt is kiállja a próbát. Április 8. napján a főrendi ház meghozta a döntést: „... a büntető törvénykönyvi javaslat minden szakaszát illetően egyezség jővén létre, a két Ház között, ezen Törvénykönyv a legfelsőbb szentesítés végett őfelsége elé fog terjesztetni." A király 1878. május 27. napján szentesíti a törvényt, amit az Országgyűlés két nappal később tartandó ülésén kihirdetnek, mint az 1878. évi V. törvénycikket. Sértődötten, barátai között is magányosan 1879-ig, több mint 10 éven át végezte kodifikációs munkáját. Ami ezután következett az már nem volt Csemegi kedvére való. A Tisza Kálmánnal szembeni politikai nézetkülönbség és más kérdésekben való szembenállás arra késztette, hogy lemondjon államtitkári állásáról és Arad vármegye képviselői mandátumáról. A Cúria II. számú Bírói Tanácsának elnöke lett. Noha jogalkotói munkásságáért a Szent István Rend középkeresztjével tüntették ki, mellőzve érezte magát.