Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

MÉSZÁROS ZSOLT: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS - A kiskorúakat veszélyeztető bűncselekmények jogi szabályozásának alakulása a magyar jogrendszerben

1. ) Figyelmeztethette a szülőt, a törvényes képviselőt vagy azt, akinek háztartásában a kiskorú él, hogy reá szigorúbban ügyeljen és őt gondosabban nevelje. 2. ) Utasíthatta a szülőt, a törvényes képviselőt vagy a gondviselőt, hogy a kiskorút megfenyítse, iskolalátogatási kötelességének pontos teljesítésére kényszerítse, az erkölcsi fejlődésére veszélyes környezettől, foglalkozástól vagy életmódtól visszatartsa. Igen jelentős és gondolatébresztő a törvény 67. §-ának az a további rendelkezése, mely szerint a fiatalkorúak bírósága azt a szülőt, törvényes képviselőt vagy gondviselőt, aki a 66. § alapján kiadott utasításnak igazolatlanul nem tesz eleget, kihágás miatt pénzbüntetéssel büntetheti. Említendő még a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913: XXI. tc. 3. §-a, amely kimondja, hogy vétséget követ el és tizenöt naptól hat hónapig terjedő fogházzal büntetendő és dologházba is utalható az a közveszélyes munkakerülő, ki magát vagy családját munkakerülő életmódjával erkölcsi romlásnak teszi ki. Az 1920-as és 30-as években a családvédelmet közvetlenül szolgáló további törvénycikkek nem születtek. Az iskoláztatási kötelezettség kimondása kapcsán az 1921: XXX. tc. azért citálható, mert kimondta: amennyiben a gondviselő (szülő, gyám, gazda) a gyermek irányában fennálló iskoláztatási kötelezettségének nem tesz eleget, kihágásért büntetendő. Újabb állomás a tárgybani szabályozás területén az 1944: V. tc, amely a családba fogadásról és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról szól. E törvénycikk vétségnek minősíti, és két évig terjedő fogházbüntetéssel fenyegeti, aki az eltartására szorulót kötelessége megszegésével súlyos nélkülözésnek teszi ki. Figyelmet érdemel, hogy a jelenlegi törvényi szövegezés egyes elemei itt jelennek meg először. A II. világháború után egészen 1952. évig a vonatkozó jogi szabályozás teljes rendezetlensége volt jellemző. Az egységes és áttekinthető szabályozási rendszer követelményének igyekezett megfelelni a „Hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása", azaz a BHÖ. Ekkorra azonban a szélsőségesen baloldali politika torzítóan hatott minden jó szándékú kezdeményezés ellenében. A politika totálisan maga alá rendelte a mértéktartó szakmai igyekezetet. Emiatt az említett szabály gyűjteményhez fűzött kommentár kimondja: „Azok az alapvető változások, amelyek országunkban a nagy Szovjetunió világraszóló győzelme folytán a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett munkásosztály harcainak eredményeképpen bekövetkeztek - kifejezésre jutnak egész jogrendszerünkben, törvényeinkben, rendeleteinkben is." Az ilyen és ehhez hasonló jelszavak üres szólamok maradtak. A lényeges előrelépéshez egy évtizednek kellett eltelnie, amikor is az 1961. évi V. tv. a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről, a 274. §-ában az ifjúság elleni bűntettként nevezete meg, a veszélyeztetési cselekményként rögzített és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetti alakzatot. A jelenleg hatályos szöveg az 1978. évi IV. törvényen alapul. Az 1979. július 1. napjától hatályos Büntető Törvénykönyv a 195. §-ban, a bűncselekményi