Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

KRÁNITZ MARIANN: EGY RÉGI - ÚJ JELENSÉG A FEHÉRGALLÉROS BŰNÖZÉS

határa. Természetesen igen szép tagdíj-befizetések történtek: havi 50-100 ezer forint körüli összegek. Mindemellett, messzemenően ügyelve a törvényességre, nem a tagok, hanem azok hozzátartozói kárpótlási jegyeket vásároltak, mégpedig rendkívül olcsón, messze a névérték alatt. Fura módon magától a brókercégtől. Tőlük viszont e kárpótlási jegyeket maga a szakszervezet — mint szervezet — vette meg ntvértéken. S hogy teljes legyen a kör, a szakszervezet is eladta a kárpótlási jegyeket, kinek másnak, mint magának a brókercégnek. Eljárás indult, amelynek végeredménye nem a büntetőjogi felelősségrevonás lett — hiszen betű szerint minden mozzanat törvényes volt — hanem csupán a szakszervezet feloszlatása, hiszen a rendeltetése nem volt más, mint a jövedelemadó csökkentése. Azt azért megállapíthatjuk még néhány év távlatából is, hogy a rendeltetésének kiválóan megfelelt. e.) Magánvádas bűncselekmények A magánvádas bűncselekmények büntető anyagi és eljárásjogi fogalma röviden azt takarja, hogy meghatározott bűncselekmények esetén a vádat nem az ügyész, hanem maga a sértett képviseli a bírósági eljárásban, amely az ő — a sértett — ún. magánindítványa alapján indult. Őszintén meg kell vallanom, hogy a fehérgalléros bűnözés témakörében végzett kutatásaim során eleddig még nem találkoztam olyan nézettel, amely e bűncselekményeket, illetve ezek egy részét a fehérgalléros bűnözés fogalmába sorolta volna. Az élet azonban mindig meglepetésekkel szolgál, ezért röviden ismertetném e kuriózum lényegét. Elöljáróban el kell ismernünk, hogy különösen vidéken, kisebb-nagyobb településeken a helyi önkormányzati testület képviselői az adott miliőben kétségtelenül „fehérgallérosok", s ugyancsak tekintéllyel bír például választásokon a polgármesterségért induló körzeti orvos, a legtehetősebb helyi vállalkozó, és így tovább. A rendszerváltást követően mind markánsabban rajzolódik ki az a tendencia, hogy a választások közeledtével elmérgesednek a település belső, társadalmi-hatalmi viszonyai: megindul a harc a helyi hatalomba való bejutásért, illetve a bennmaradásért, amely a riválisok lejáratásában is testet ölt. Egy-egy potentát köré klikkek csoportosulnak és gyorsan aktivizálódnak. Az indulatok elszabadulása során gyakori a rágalmazás, a becsületsértés, a könnyű testi sértés. Nem csak egyetlen pofon csattan, hanem az összetűzés kiadós pofozkodássá is fajulhat. A rágalmak, a becsületsértő kijelentések bekerülnek a testületi ülés jegyzőkönyvébe, vagy a községi hirdetőtáblán jelemiek meg. Jellemző, hogy a különböző politikai indíttatású vagy éppen csak a rokonsági-baráti kötelékekből adódóan különböző nézeteket valló emberek még a bíró békítési kísérletére is süketek maradnak. Látszólag csekély jelentőségűek ezek az ügyek — de mégis: a helyi fehérgallérosok és a helyi közösség vonatkozásában ezek a büntetőeljárások, illetve ezek vég-