Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

sának elrendelésében, sőt, a próbára bocsátás, feltételes szabadság, ideiglenes elbocsátás megszüntetésében is. Az elv átvihető a házi őrizetet megszegők büntetés végrehajtási intézetbe zárására, a részbeni felfüggesztés szakaszosságára, a gyógykezelést megtagadók büntetésére. 8. ) Diverziós megoldások továbbfejlesztése, összekapcsolva a jóvátétellel. Ehhez a vádemelés elhalasztása még csak az első lépés. 9. ) A szankciók szétbontása aszerint, hogy természetes vagy jogi személyekre alkalmazható k-e. Ennek velejárója a jogi személyek szankcióinak kimunkálása. 10. ) Könnyebb a törvényeket megalkotni, mint azokat végrehajtani - mondta Napóleon. Valóban egyszerűbbnek tűnik egy reform elhatározása, törvényi szinten megalkotása, mint végrehajtása, melynek során a jogalkalmazónak kell megküzdenie a részletszabályokkal, az értelmezéssel, a gyakorlati nehézségekkel. Ezeknek az akadályoknak egy része előre elhárítható, megfontolt, átfogó jogalkotással, amikor a reformtörvényt a végrehajtására szolgáló alacsonyabb szintű jogszabályokkal összhangban és közel egy időben bocsátják ki és a jogalkotó gondoskodik a végrehajtás személyi és tárgyi feltételeiről is. így például a házi őrizet nem vezethető bc rendőrségi együttműködés vagy elektronikus berendezések kialakítása nélkül, a közérdekű munka kiszélesítéséhez önkormányzati - pártfogói - bírósági összefogás szükséges, a mediáció nem képzelhető el alkalmas közvetítő nélkül, stb. Minden válogatás szubjektív. A dolgozat befejező része is az lesz. Évszázados vagy éppen csak néhány éve leírt bölcs gondolatokat tartalmaz, amelyek attól függetlenül, hogy melyik büntetőjogi irányzat vagy iskola követőjétől származnak, időszerűek és iránytűt adhatnak a törvényhozók kezébe. „A büntetés a természetes bosszú érzetéből indul ki és az állam büntetésének elégtétel jellegűnek kell lennie, mégpedig az okozott kár kiegyenlítése érdekében. Céljait tekintve pedig a büntetés az okozott kár helyrehozatalát, a bűntettes megjavítását és harmadik személyek elrettentését szolgálja." Aquinói Szent Tamás 15 A törvény „úgy sújt... hogy csak a bűnt irtja, de az embert kíméli és épségben tartja. "Morus Tamás 16 „Minél gyorsabb a büntetés és minél közelebb esik az elkövetett bűnhöz, annál igazságosabb és annál hasznosabb." Beccaha 17 „Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat." „Meg akarjátok előzni a bűntetteket? Tegyétek, hogy a törvények világosak, egyszerűek legyenek és hogy a nemzet egész ereje azok védelmére összpontosuljon s egyetlen része se használtassék fel megsemmisítésükre. Tegyétek, hogy a törvények ne annyira az emberek osztályait, mint inkább magukat az embereket szolgálják. Tegyétek, hogy az emberek tartsanak tőlük, de csakis tőlük tartsanak. A tör15 Horváth Tibor i. m. 35. old. 16 Horváth Tibor i. m. 36. old. 17 Beccaria, Cesare: A bűnökről és a büntetésekről. Eötvös József Könyvkiadó. Budapest, 1998. 35. old.