Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

szoktató hatása, ezáltal jobban beépül az elkövető életmódjába. Általános szabály, hogy ha a közérdekű munkára ítélt nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének, a pártfogó felügyelő előterjesztést tesz a bíróságnak az átváltoztatásra vagy más szankció alkalmazására.

7 Mindkét megoldás kiforrott, a megszilárdult gyakorlat és a kedvező tapasztalatok bátorítólag hathatnának a magyar büntetéskiszabási gyakorlatra is. A hivatkozott külföldi szabályozás és a magyar jogszabály között az a legszembetűnőbb különbség, hogy az ítélethozatal előtt nem szükséges az elkövető hozzájárulásának beszerzése, ami szükséges lenne a nemzetközi elvárások teljesítése és a hatékonyság szempontjából is. Ez utóbbit nem is kell részletesen taglalni, a nemzetközi elvárásokat pedig tükrözi az Európai Emberi Jogi Egyezmény 4. cikke, amely a kényszermunka és a kötelező munka tilalmáról szól. A közérdekű munka gyakoribb hazai alkalmazásának lényegi feltétele egyrészt e büntetésnek megfelelő elkövetői körrel szembeni elrendelése, másrészt a végrehajtás körülményeinek és a munkavégzés ellenőrzésének körültekintő biztosítása. A megfelelő elkövetői körrel szembeni alkalmazás követelményénél abból kell kiindulni, hogy e büntetésnek nem a munkára nevelés az elsődleges célja, sokkal inkább arra kellene irányulnia, hogy az elkövető a köz ellen elkövetett bűnét jóvátegye a köz javára végzett munkával. Vagyis nem szabadna a közérdekű munkát az alkoholista, a munkakerülő, a meghatározott munkát egészségi vagy más okból elvégezni képtelen személyek, a lumpen elemek büntetésévé degradálni. Másik oldalról viszont erőteljes lehet a közérdekű munka nem kívánatos diffamáló, szinte megszégyenítő hatása. A gyakorlatban a munkaügyi központok és a bíróságok közötti együttműködés nem megfelelő, nem is igen áll rendelkezésre elfogadható minőségű és mennyiségű munkahely. Továbbá a pártfogó felügyelő végrehajtási jogköre, a munkavégzés ellenőrzése háttérfeltételeinek a biztosítása sem kielégítő.

8 A közérdekű munka kapcsán már sok szó esett a pártfogó felügyeletről. Ennek továbbfejlesztése feltétlenül szükséges lenne a szankciórendszer hatékonyságának fokozása érdekében. A magyar jogi szabályozás sajátossága, hogy a pártfogó munkája az ítélet jogerőre emelkedése után a végrehajtáshoz kapcsolódik. Tevékenységét a feltételes szabadság, ideiglenes elbocsátás, a felfüggesztés és a próbára bocsátás próbaideje alatt fejtheti ki, és a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésében vehet részt. A pártfogó szolgálat hatékony működése csak akkor biztosítható, ha a jogalkotó a pártfogó tevékenységet a büntetőeljárásba építi be; a bíróság a büntetés kiszabásához szükséges valós információkkal rendelkezik; a gondozó-segítő tevékenység megfelelő infrastruktúrája kiépül. Nálunk a gondozó-segítő tevékenység 7

Kerezsi Klára: Az alternatív büntetések és végrehajtásuk. In: Gönczöl-Korinek-Lévai: Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bünözéskontroll. Corvina Kiadó, 1998. 381-382. old. 8

Nagy Ferenc: A büntetőjogi szankciórendszer továbbfejlesztésének egyes elvi és gyakorlati kérdéseiről. Magyar Jog, 1999/1. szám 11. old.