Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

mumok között bírói mérlegelésre bízza a döntést. Ennek jogtechnikai kivitelezési módjai a következők lehetnek: - A törvény a szankciónak a speciális minimumát és a speciális maximumát határozza meg, a szabályozás a büntető törvénykönyv különös részében található. Például a Btk. 246 § (1) bek. a fogolyzendülés alapesetére egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli. - Generális minimum és speciális maximum előírása. Például a Btk. 244 § (1) bek. értelmében a bűnpártolás alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A felső határt a bűncselekmény különös részi törvényi tényállása mellett megjelölte a jogalkotó. Az alsó határt az általános rész adja meg (Btk. 40 § (2) bek. két hónapban. - Speciális minimum és generális maximum esete. Ilyenkor a törvény különös része adja meg a minimumot, a felső határra pedig az általános részi előírások vonatkoznak. A hatályos magyar Btk-ban erre nincs példa, de a német Btk. szerint a nemi erőszak tettese legalább kétévi szabadságvesztéssel büntetendő (speciális minimum), ugyanakkor a határozott tartamú szabadságvesztés felső határa a német Btk. általános részében 15 év (generális maximum). - Végül generális minimumhoz generális maximum is kapcsolódhat. A Btkban a közérdekű munkának és a pénzbüntetésnek is csak általános részi határai vannak. A relatíve határozott rendszerek jellemzői az alternatív szankciók, amikor egy adott bűncselekményt a jogalkotó vagy-vagylagosan többféle büntetéssel rendel büntetni, például kiszabható egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. d.) Relatíve határozatlan rendszer. A jogalkotó meghatározza a bűncselekményre alkalmazható szankciót, annak alsó vagy felső, esetleg mindkét határát, de a bíróság ítéletében nem rendelkezik a konkrét tartamról. A tényleges tartam a végrehajtás során dől el, meghatározott szempontok szerint. Ez az elv érvényesült például a Btk. 1995. évi módosítása előtt a javító intézeti nevelésnél. A Btk. szankciórendszerének bemutatásához szükségképpen hozzátartoznak bizonyos statisztikai adatok.