Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

3.6. Általános politikai kérdésekről, a márciusi fordulat és a polgári átalakulás értelmezéséről „Az európai mozgalom nem állott meg a Rajna partján" - írta a kortárs Pompéry János, és hozzá hasonlóan nagyon sokan adtak hangot hasonló észrevételüknek az olasz tartományokból, majd a Párizsból érkező február végi, március eleji hírek hallatán.

86 Mindezek hatása alatt tartotta Kossuth híres március 3-i beszédét, melyben részletesen elemezte az országgyűlés teendőit és pontos szöveget terjesztett az uralkodónak küldendő válaszfelirat tárgyában.

87 Köztudott, mekkora szerepe volt e kossuthi beszédnek és felirati javaslatnak abban, hogy „a rendi alkotmány roskadozó épülete mihamar összedőlt",

88 melynek hatását csak fokozta, hogy a szónok nemcsak a közteherviselés, a jobbágyfelszabadítás, a független nemzeti kormány, képviseleti rendszer törvénybe iktatását, a katonatartás terheinek könnyítését, a városok és szabad kerületek rendezését stb. kívánta elérni, hanem alkotmányt kért a monarchia többi örökös tartománya számára is, hogy a Habsburg birodalom államai egyaránt a „közös alkotmányosság érzelemrokonító alapján" állhassanak. A kerületi ülés lelkes hangulatban tette magáévá a javaslatot, s azt 4-én az alsó tábla is egyhangú támogatásáról biztosította. Az „országgyűlési teendők" (illetve: „a békés útoni átalakulás biztosítása") tárgyában kelt felirati javaslatot még aznap átküldték a főrendekhez.

89 Mint tudjuk, az udvar másképp nem tudta elodázni a döntést, ezért másokkal együtt Pozsonyból Bécsbe hívatta István nádor mellett az országbírót és a fótárnokmestert, vagyis a felső tábla elnökét illetve elnökhelyetteseit, hogy ne legyen, aki összehívja a főrendeket. Miközben ezzel elodázták a főrendeknek a kossuthi indítvánnyal foglalkozó ülését, az udvarban egyesek a diéta feloszlatásáról vagy épp megdorgálásáról tanácskoztak, mások elegendőnek vélték, ha a felső tábla keményen leszavazza a feliratot. A dilemmának a március 13-i bécsi forradalom vetett véget, melyben óriási szerepe volt Kossuth németre fordított és terjesztett 3-i beszéde szövegének. Metternich lemondásának hírére pedig István összehívta a magyar főrendek ülését (ld. alább), ahol - a bécsi hírek illetve Kossuth mérsékelt fellépése

90 hatására - változtatás nélkül hagyták jóvá a felirati javaslatot, a két tábla együttes ülése pedig másnapra (az ún. „magyar argonauták"-ból álló) küldöttségét menesztette a császárvárosba az uralkodói jóváhagyás kieszközlése céljából. (Mely 86 Pompéry-napló, 19r. Ld. még: Lónyay-napló (1896) 40. p; Irányi-Chassin, (1989) 125126. p. stb. 87 Kossuth beszédét ld. KLÖM. XI. 619-628. p.; újabban: Katona, 1994. 12-27. p. Hatásáról pl. Irányi-Chassin, (1989) 129-134. p. stb. 88 Károlyi, 1936. 3. p.; a március 3-i beszédről ld. még: Varga, 1971. 22-28. p.; Deák, 1994. 83-84. p. stb. 89 Irományok, 1848. 70-71. p. 43. sz. 90 Kossuth 14-i kerületi ülésen tartott beszédét ld. KLÖM. XI. 650-652. p.; Katona, 1994. 27-32. p.