Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

A honvédsereg fenti, dióhéjban elmondott szervezéstörténetére két okból is szükség volt. Egyrészt azért, hogy a hadszervezés Győr megyében 1848/49. folyamán lejátszódott konkrét eseményei érthetővé váljanak, másfelől pedig, hogy szűkebb témánkat megalapozhassuk. A reguláris honvédsereg létrejöttének Győr megyét és városát illető eseményei ugyanis lényegében az általános, vagyis az országos fejleményeket tükrözik viszsza.

3 Győr város már a honvédsereg szervezésének kezdetét jelentő első 10 honvédzászlóalj felállításakor jelentős szerepet kapott. A város, a megye, valamint a környező megyék önkénteseiből 1848. június elején itt kezdett szerveződni az 5. honvédzászlóalj. Az augusztus l-jén 1094 főből álló zászlóaljhoz Győr megye 320, Győr városa 70 önkéntest adott. Közülük 12-én - Andrejkovics János, Csaplár Mihály, Jung Domokos, Kisfaludy Gyula, Kunstfeld Alajos, Kutrovics Gyula, Matkovich Sándor, Némethi Pál, Streibig Adolf, Szabó Dénes, Szalay Endre és Vincze Frigyes - a későbbiek során itt, vagy más alakulatoknál tisztek lettek. Az említettek többnyire Győr városi iparosok, hivatalnokok és értelmiségiek tanult gyermekei voltak, illetve a megyében szerepet játszó nemesi családokból szármáz tak.

4 Ugyancsak az elsők között alakult honvédzászlóaljaknál kezdte pályafutását az l.-nél (Pesten) Horváth Károly és Steina Lipót - mindketten volt császári-királyi altisztek, - a 2. (úgyszintén Pesten alakult) zászlóaljnál századosként Szodtfriedt Ferdinánd, addig császári-királyi főhadnagy, valamint a Pécsett szerveződő 8.-nál Bezerédy Lajos százados (előbb császári-királyi főhadnagy) és Bokory (S.) Károly főhadnagy (kilépett cs. kir. hadnagy). Minthogy az első honvédzászlóaljak tisztjeivé általánosságban is volt cs. kir. tiszteket (hadnagyaivá pedig volt altiszteket, illetve „hadfiakat", azaz tisztjelölteket neveztek ki.). Az első honvédzászlóaljak felállítását megelőző, illetve azzal párhuzamosan folyó nemzetőrség alakítása során szintén több olyan Győr megyei származású illető került „beosztásba", akik a későbbiek folyamán jelentősebb szerephez jutot3 A szabadságharc folyamán a honvédsereg szervezésével kapcsolatos központi utasítások, illetve ezek összefüggését a Győr megyében lejátszódó eseményekkel elsőként Hermann Róbertnek sikerült tisztáznia megnyugtatóan Győr város és megye hadtörténete 1848-49-ben című munkája bevezetőjében. (Győr, 1998. 5-50.p.) 4 Az 5. honvédzászlóalj szervezésére és táborba vonulására ld. Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848. nyarán Bp., 1973., 249., 259-260., 302., 307., 321. p., továbbá Hermann Róbert i.m. 20-22. p. A zászlóalj szabadságharc alatti története még feldolgozásra vár. (Az alakulat Komáromból Pesten és Baján át az 1848. augusztus 5-ét követő napokban érkezett a hadszíntérre - a verbászi táborba - s a szabadságharcot a Délvidéken, az „al-dunai-", illetve IV. (bácskai) hadtest kötelékében küzdötte végig. Maradványai 1849. aug. 20-án Borosjenőnél tették le a fegyvert.)