Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

vagyis a megyei helyettesek [= adminisztrátorok] nem tör vény elleniek". 25 A konzervatívok mellőztetni akarták a sérelmek felemlítését a válaszfeliratban (tudva, hogy az alapjaiban rendítheti meg a kormány politikáját), ezzel szemben Kossuth november 22-én nagy beszédben érvelt a régi sérelmek fenntartása és orvo­solásuk követelése mellett, melyek - az örökös tartományok abszolutisztikus rend­szerével, a horvátországi bonyodalmakkal, a legutóbbi törvények ottani ki nem hir­detésével stb. együtt - akadályozzák az uralkodó által is javasolt reformok életbe léptetését. 24 Az elmérgesedő vitában az alsó tábla ellenzéke (Széchenyi kompromisz­szumos javaslatát is elvetve) győzött és 27-én Kossuth felfogásában szerkesztették a válaszfelirati javaslatot. 25 A főrendi tábla december 4-ig halogatta a válaszfelirat ­mint Rimely jellemzően nevezte, a „hálaköszöneti felírás" - tárgyalás alá vételét, majd ott (bár „minden erőt felhasznált az ellenzék") a konzervatívok álláspontja győzött: csak köszönő feliratot intézzenek az uralkodóhoz, a sérelmeket csupán álta­lánosságban említsék meg. (Kossuth a csak formális hálanyilvánítást tartalmazó fel­iratot egyszerűen nevetségesnek tekintette. 26 ) A főrendek legfeljebb arra voltak haj­landók, hogy a Széchenyi által javasolt évenkénti pesti országgyűlést kérjék V. Ferdinándtól, de csak akkor, „ha az ügyek halmazata be nem fog végeztethetni és ha a szükséges előzmények, kérdések fognak tárgyaltatva lenni". A főrendek ilyen értelmű üzenetet is küldtek az alsó táblára. Rimely további decemberi bejegyzései nem túl lényegesek, 13-án a tervezett or­szággyűlési újságról és Barkóczy János székesfehérvári püspök haláláról emlékezett meg, 16-án és 1848. január 9-én a nádor kanyarós megbetegedéséről és ezért elha­lasztott ebédmeghívásáról. Más alkalommal a Pozsony városával folytatott hídvám­peréről emlékezett meg. Érdekesebb, ha Rimelynek inkább az említett válaszfelirati javaslattal kapcsolatos észrevételeit vesszük szemügyre. 27 Az egyik röpív szélére nagy betűkkel írta az uralkodó iránt legfontosabbnak vélt „bizodalom" kinyilvánítá­sát. Érezhető elégedettséggel nyugtázta a bevezető szavakat, mellyel a rendek köszö­netet mondtak az uralkodónak, esetleg jellemző nyomatékosításokat rögzített: „a király ajkairól" szóló magyar nyelvű köszöntés helyett „a trónról" szavakat iktatta volna, Istvánról nem a „nemzetnek" történt ajándékozás, hanem a nádori kinevezés szófordulatait tartotta fontosnak. Értetlenül kérte azonban az okokat, amiért a javaslat az ország önállóságát rögzítő 1791/10. tc. 28 végrehajtatlanságát panaszolta, Megjegyzés: Győr megye az utolsó rendi országgyűlésre konzervatív követeket delegált, viszont az ellenzék a követutasításokat több ponton is többször befolyásolni tudta. Ld. erről: Balázs, 1980. 206-207. p. Kossuth beszédét ld. KLÖM. XI. 317-329. p. Irányi-Chassin, (1989) 106-109. p.; KLÖM XI. 330-331. p.; Vörös, 1980. 1210-1211. p. stb. KLÖM. XI. 395. p. Ld. Rimely-iratok, 35. sz. ill. Függelék I. Vö. Irományok, 1848. 13. sz. A korszakban nagyon gyakran hivatkozott passzus - nyilván II. József centralisztikus törekvései ellensúlyozására - Magyarország függetlenségét a pragmática sanctio

Next

/
Thumbnails
Contents