Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

vagyis a megyei helyettesek [= adminisztrátorok] nem tör vény elleniek".

25 A konzervatívok mellőztetni akarták a sérelmek felemlítését a válaszfeliratban (tudva, hogy az alapjaiban rendítheti meg a kormány politikáját), ezzel szemben Kossuth november 22-én nagy beszédben érvelt a régi sérelmek fenntartása és orvosolásuk követelése mellett, melyek - az örökös tartományok abszolutisztikus rendszerével, a horvátországi bonyodalmakkal, a legutóbbi törvények ottani ki nem hirdetésével stb. együtt - akadályozzák az uralkodó által is javasolt reformok életbe léptetését.

24 Az elmérgesedő vitában az alsó tábla ellenzéke (Széchenyi kompromiszszumos javaslatát is elvetve) győzött és 27-én Kossuth felfogásában szerkesztették a válaszfelirati javaslatot.

25 A főrendi tábla december 4-ig halogatta a válaszfelirat mint Rimely jellemzően nevezte, a „hálaköszöneti felírás" - tárgyalás alá vételét, majd ott (bár „minden erőt felhasznált az ellenzék") a konzervatívok álláspontja győzött: csak köszönő feliratot intézzenek az uralkodóhoz, a sérelmeket csupán általánosságban említsék meg. (Kossuth a csak formális hálanyilvánítást tartalmazó feliratot egyszerűen nevetségesnek tekintette.

26

) A főrendek legfeljebb arra voltak hajlandók, hogy a Széchenyi által javasolt évenkénti pesti országgyűlést kérjék V. Ferdinándtól, de csak akkor, „ha az ügyek halmazata be nem fog végeztethetni és ha a szükséges előzmények, kérdések fognak tárgyaltatva lenni". A főrendek ilyen értelmű üzenetet is küldtek az alsó táblára. Rimely további decemberi bejegyzései nem túl lényegesek, 13-án a tervezett országgyűlési újságról és Barkóczy János székesfehérvári püspök haláláról emlékezett meg, 16-án és 1848. január 9-én a nádor kanyarós megbetegedéséről és ezért elhalasztott ebédmeghívásáról. Más alkalommal a Pozsony városával folytatott hídvámperéről emlékezett meg. Érdekesebb, ha Rimelynek inkább az említett válaszfelirati javaslattal kapcsolatos észrevételeit vesszük szemügyre.

27 Az egyik röpív szélére nagy betűkkel írta az uralkodó iránt legfontosabbnak vélt „bizodalom" kinyilvánítását. Érezhető elégedettséggel nyugtázta a bevezető szavakat, mellyel a rendek köszönetet mondtak az uralkodónak, esetleg jellemző nyomatékosításokat rögzített: „a király ajkairól" szóló magyar nyelvű köszöntés helyett „a trónról" szavakat iktatta volna, Istvánról nem a „nemzetnek" történt ajándékozás, hanem a nádori kinevezés szófordulatait tartotta fontosnak. Értetlenül kérte azonban az okokat, amiért a javaslat az ország önállóságát rögzítő 1791/10. tc.

28 végrehajtatlanságát panaszolta, Megjegyzés: Győr megye az utolsó rendi országgyűlésre konzervatív követeket delegált, viszont az ellenzék a követutasításokat több ponton is többször befolyásolni tudta. Ld. erről: Balázs, 1980. 206-207. p. Kossuth beszédét ld. KLÖM. XI. 317-329. p. Irányi-Chassin, (1989) 106-109. p.; KLÖM XI. 330-331. p.; Vörös, 1980. 1210-1211. p. stb. KLÖM. XI. 395. p. Ld. Rimely-iratok, 35. sz. ill. Függelék I. Vö. Irományok, 1848. 13. sz. A korszakban nagyon gyakran hivatkozott passzus - nyilván II. József centralisztikus törekvései ellensúlyozására - Magyarország függetlenségét a pragmática sanctio