Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei
A szabadságharc után a pesti hadbíróságon 20 év kényszermunkára ítélik (1851. szept. 15., ¡11. 1852. ápr. 10.). Közlöny 1849/14. és 35., MOL.: Hm. Ált. 1849. 1112., 1561. és 25389.k, KAW.: Gb. 5. HR. 1841-1850. 5/9., Szül. okv. (Győr-belvárosi R kat. Pleb.) urbanói és benyói Urbanovszky Károly szül. Győrszentmárton, 1806. szept. 15., r. kat. U. Nepomuk és Saudrig Julianna fia. Kilépett hadnagy (1821-től 1837-ig a 2. gyalogezredben szolgált). 1848. nov. 25 (16)-től főhadnagy az alakuló 1. honvéd utászezrednél. 1849. jan. (l)-tól százados ezrede 2. zászlóaljában. Júliusban zászlóalja III. hadtestnél szolgáló osztályának (két századának) parancsnoka. Világosnál teszi le a fegyvert. Emigrál az Amerikai Egyesült Államokba. 186l-l863-ban az olaszországi magyar légióban szolgál. Közlöny 1848/167., HL.: 1848/49 14/137., 37/68. és 51/17., Nagy Iván XI. 407., Hellebronth Kálmán 436., Ács Tivadar I. 137., KAW.: Gb. 2. LIR. 1820-1840. 1/151. Vaczek (Watzek) József szül. Győr, 1814. febr. 28., r. kat. W. Pál terménykereskedő és Mareker Katalin fia. Mészárosmesterséget tanul. 1833-tól közvitéz, 1835től tizedes, 1842-től szakaszvezető az 1. Császár huszárezredben. 1845-től nős, felesége Eiberger Anna, négy gyermek apja. 1848 nyarán részt vesz a szerb felkelők elleni harcokban, ősszel ezredével csatlakozik a honvédsereghez és hadnagy lesz. 1849. jan. 9 (l)-től főhadnagy, jan. 20 (16)-tól alszázados, végül főszázados és a 8. század parancsnoka. Az ápr. 19-i nagysallói ütközetben tanúsított bátorságáért a katonai érdemjel 3. osztályával tüntetik ki. Később tüdőlövést kap. 1850. jan. 29-én besorozzák a császári hadseregben újjáalakított ezredéhez. A bécsi katonai kórházban halt meg 1850. febr. 18-án. Közlöny 1848/153. és 1849/2., KAW.: Gb. 1. HR. 1841-1850. 4/4. és 1851-11/192., Uo.: Trauungsbuch 1. HR. 1845., HL: 1848/49 4/437 a. és 51/17., MOL: Hm. Ált. 1849. 865., 12498., 239109. Vakaczek (1865-től Baccarcich) Sándor szül. Győr, 1828. jan. 19., r. kat. V. Vince kávéház-, valamint háztulajdonos és Benkő Krisztina fia. Joggyakornok. Nőtlen. 1848. októberétől önkéntes, nov. 13 (l)-tól hadnagy a 23. (győri) honvédzászlóaljnál. Dec. 24 (20)-től főhadnagy, 1849. jan. 6 (l)-tól százados alakulatánál a feldunai (VII.) hadtestben, később az önálló Kmety-hadosztálynál. 1850. jan. 22-én besorozzák a 7. dzsidásezredhez. 1853-tól hadnagy, 1854-től főhadnagy, 1859-től százados az 1. huszárezredben, 1872-től őrnagy, 1876-tól alezredes a 9. huszárezredben, 1879-től ezredes, az 1. huszárezred parancsnoka. 1886-tól vezérőrnagy, végül 1892-től altábornagy, 1899-ben lovassági tábornokként vonul nyugalomba. (Részt vett az 1859-es és az 1866-os háborúkban, 1871ben osztrák lovagi címet, 1896-ban „nagyécsi" előnévvel magyar nemességet kapott.) 1904. máj. 6-án Ecsen hunyt el.