Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

védzászlóaljnál az erdélyi hadszíntéren. Ápr. 20 (8)-tól főhadnagy, végül százados ugyanitt. 1867/68-ban a Heves megyei Honvédegylet tagja. Közlöny 1849/65. és 87., MOL.: Hm. Ált. 1849. 2688., Heves m. Levélt.: Honvéd törzskönyv 1867. Léhner (Lehner) Mihály szül. Bőny, 1811 körül, evang. Nőtlen. 1848. szept. 1-től a győri önkéntes nemzetőrök őrmestere, részt vesz a Jellacic elleni harcokban. Okt. 11-től számvevő hadnagy a 2. dunántúli önkéntes nemzetőrzászlóaljnál a feldunai hadtestben. 1849. jan. 30 (febr. l)-tól számvevő főhadnagy a 70., majd a 40. honvédzászlóaljban a komáromi várőrségnél. Jún. 23 (16)-tól számvevő százados. Közlöny 1849/15., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 8140., Uo.: Hm. Ált. 1849. 19932. és 23603. báró Luzsénszky Henrik (Frigyes) szül. Győr, 1828. szept. 27., r. kat. L. Alajos földbirtokos, 1848/49-ben forradalmi kormánybiztos és gróf Mercandin, Mária fia. 1846-tól hadfi az 1. dragonyosezrednél, 1847-től nemesi testőr Bécsben. Nőtlen. 1848. szept. 20-án leköszön és hazatér. Szept. 24-én főhadnaggyá nevezik ki a 25. honvédzászlóaljhoz, de a honvédsereghez csatlakozó 9. Miklós huszárezredben lesz hadnagy. Dec. 29 (nov. 15)-től főhadnagy, 1849. jan. 8 (l)-tól alszázados, aug. 10 (l)-től főszázados és századparancsnok. Ezredével a feldunai (VII.) hadtest kötelékében küzdi végig - a világosi fegyverletételig - a szabadságharcot. Aradon előbb kötél általi halálra (1849. dec. 27.), majd 12 év várfogságra (1850. jan. 16.) ítélik. Egy év múlva kegyelmet kap, a munkácsi várbörtönből szabadul. 1852 őszén belép a császári hadseregbe, 1861-ben főhadnagyként századosi címmel szerel le. A kiegyezés idején a Gömör megyei Honvédegylet tagja. 1895. aug. 10-én Osgyánban hunyt el. Közlöny 1848/109., 202., 1849/36., MOL: Hm. Ált. 1848. 8221. és 9276., 1849. 3554., HL.: 1848/49 51/17., Uo.: Aradi hadb. 113/6 2/319 a, Hellebronth Kálmán 242., Mikár Zsigmond I. 45., Vasárnapi Újság 1895/32. szemerei Matkovich János szül. Hali puszta (Felpéc), 1825 körül, evang. M. Zsigmond földbirtokos és Schönberger Anna fia. Jogot végez. Győr megye alügyésze. Nőtlen. 1848. szept. 16 (ll)-tól a győri önkéntes nemzetőrszázad, ill. a 2. dunántúli önkéntes nemzetőrzászlóalj hadnagya. Kosztolányi őrnagy dandárával részt vesz a Jellacic elleni harcokban. 1849. jan. 30 (febr. l)-tól főhadnagy az alakulatából szervezett 70. honvédzászlóaljban a komáromi várőrségnél. Aug. 30 (16)-tól százados ugyanitt. Szept. 28-án Klapka tábornok a katonai érdemjel 3. osztályával tünteti ki. Komárom feladása után birtokán gazdálkodik. 1861-ben Győr megye - alkotmányos - foszolgabírajává választják. 1868-tól 1871-ig Győr megye alispánja, egy ideig országgyűlési képviselő. 1888-ban Kispécen (Kajárpéc) hunyt el.