Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

Tar Ferenc, T. István győri polgár fia, 1784. szept. 12-én Győrben született, r. katolikus. 1804-ben beállt az 5. huszárezredbe. Az utolsó napóleoni háborúban hadnagy lett (1815.), 1835-ben pedig fószázadosként vonult nyugalomba. Ugyanekkor nemesi rangra emelték. A forradalom kitörésekor Vácon élt. Nős volt Kringer Annával - és családos. 1848. okt. 30 (16)-án a szegedi lovas nemzetőrség őrnagya lett. A város mozgósított nemzetőreivel Törökkanizsán és környékén a szerb felkelők elleni harcokban vett részt. A Délvidék katonai kiürítése során kialakult kaotikus állapotok során - a nemzetőrök több helyen árulást sejtve ellene szegültek a kormány visszavonulást elrendelő parancsának, ill. megtámadták az azt kihirdető parancsnokoknak 1849. febr. 2-án Törökkanizsán gyilkosság áldozatául esett. Közlöny 1848/146., KAW.: Gb. 5. HR. 1820-1840. 1/48., MOL.: 1848/49-es hadügyminisztérium Felvételi kérelmek a Ludoviceumba 1848 118./209., Thim József I. 314. és III. 406., Szül. akv. (Győr-belvárosi R. kat. Pleb.) rábabogyoszlói Vajda Ferenc született Koroncón 1813-ban, r. katolikus. V. Ignác megyei törvényszéki ülnök és Börcsy Róza fia volt. 1829-ben hadfi lett a 19. gyalogezrednél, majd 1831-től 1836-ig a magyar nemesi testőrségnél szolgált, a forradalom kitörésekor föszázados volt az 1. Császár huszárezredben. A magyar kormány parancsára 1848 nyarán délvidéki szerb felkelők ellen harcolt, majd ősszel ezredével csatlakozott a honvédsereghez. December második felében ezrede 1. őrnagyi osztályának (5. és 6. századának) parancsnokaként a feldunai hadsereg kötelékében küzdött. 1849. jan. 9 (l)-én őrnagy és ezredének ideiglenes parancsnoka lett a Központi Mozgó Seregnél (az I. hadtestben). Március végétől az 5. Radetzky huszárezred szervezését felügyelte a szabadságharc végéig. (Ezt az ezredet a magyar hadügyminisztérium 1848. októberétől kezdve szervezte a császári hadseregben - az itáliai hadszíntéren - maradt magyar 5. huszárezred pótlására.) Vajda e beosztásában máj. 30 (jún. l)-án alezredes lett, s közvetlenül a világosi fegyverletétel előtt csatlakozott Görgei tábornok seregéhez. Aradon a császári hadbíróság 14 év várfogságra ítélte. A munkácsi várbörtönben megőrült, ezért 1853-ban szabadon bocsátották. 1867-ben a Győr megyei Honvédegylet tagjai sorában találjuk. 1877-ben Csécsényben hunyt el. Közlöny 1849/2. és 121., MOL.: Görgey-családgyűjt. 42. doboz 3. tétel 109., Uo.. Hm. Ált. 1849. 237., Uo.: Aradi hadb. 113/5 2/318., Uo. Gen. Kommandó 316., Mikár Zsigmond I. 47, Hellebronth Kálmán 382., KAW.. Gb. 1. HR. 1841-1850. 5/156. rábabogyoszlói Vajda Gábor 1812. máj. 9-én Koroncón született, r. katolikus. V. Ferenc honvéd alezredes testvére volt. 1831-től a 19. gyalogezredben, 1837-től a magyar nemesi testőrségnél, 1842-től pedig főhadnagyként a 2. huszárezredben szolgált. 1848. jan. 31-én nyugállományba lépett. 1843-tól nős volt Straub Matilddal, akitől egy gyermeke született. 1848 tavaszán és nyarán részt vett a Sopron megyei nemzetőrség szervezésében. Jellacic támadása idején a megye egyik nemzetőr zászlóalját vezette. Dec. 28