Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

Mesterházy ezredes júniusban az I. hadtest lovas hadosztályának a vezetője lett. Huszárai élén ott harcolt a júniusi Vág menti ütközetekben, júl. 2-án és 11-én Komáromnál, majd 15-én és 17-én Vácnál, végül az aug. 2-i debreceni csatában. A világosi fegyverletétel után Aradon halálra, majd 16 év várfogságra ítélték. 1853. decemberében a munkácsi várbörtönből szabadult. Ekkor gróf Almássy György bősi uradalmának gazdatisztje lett, egyben saját 40 holdnyi birtokán gazdálkodott. 1867-ben a Győr megyei Honvédegyíet tagja volt. 1882-ben szülőhelyén hunyt el. Közlöny 1848/14. és 133., 1849/117., HL: 1848/49 24/618., Uo.: Gem Kommandó zu Ofen 167., Uo.: Aradi hadb. 11/6 2/318., MOL: Bm. Honv. segély 1868. sz.n. (29. cs.), Mikár Zsigmond I. 47., Borovszky: Győr m. 47. és 441., Vasárnapi Újság 1882/43., KAW.. Gb. 1. HR. 1841-1850. 2/58. Stetina Lipót 1822. aug. 8-án Malomsokon született, r. katolikus. Apja S. Ferenc Csehországból bevándorolt uradalmi számtiszt, anyja Kallasch Anna volt. 1839-től 1846-ig a 2. gyalogezredben szolgált, utoljára őrmesterként, majd leszerelése után magán-mérnök lett Győr megyében. 1849. májusában, Buda ostroma idején nősült, Patay István honvéd alezredes lányát vette el, aki azonban hamarosan meghalt. 1848. máj. 27-én Pesten beállt az 1. honvédzászlóaljhoz, ahol előképzettségére tekintettel őrmesterré nevezték ki. Alakulatával szeptemberben részt vett a Jellacié elleni harcokban. Szeptember végén szintén a fővárosban szerveződő 13. zászlóalj hadnagya lett. December közepétől főhadnagyként a 34. Porosz herceg gyalogezred egyik szakaszát vezette a felső-tiszai hadtestnél. 1849. febr. (l)-én százados lett az 52. Bocskai honvédzászlóaljnál - továbbra is a felső-tiszai, illetve I. hadtestben. Ápr. 26-tól e zászlóalj ideiglenes-, máj. 15 (15)-től kinevezett őrnagy-parancsnoka volt. A Klapka, majd Nagysándor parancsnoksága alatt álló I. hadtest valamennyi ütközetében ott volt. A világosi fegyverletétel után Aradon sorozó-bizottság elé állították, de mint alkalmatlant végül is elbocsátották. Szabadulása után mérnökként Nagyváradon telepedett le. Ugyanitt házasságot kötött Lipniczky Erzsébettel, akitől három gyermeke született. 1858. febr. 23-án az Arad megyei Vadászon hunyt el. Közlöny 1848/109., 143. 1849/21. és 106., Szinnyei: Magyar írók XII. 822., KAW.: Gb. 2. LIR. 1841-1850. 7/150., HL: Aradi hadb. 113/6 2/320., Kársa Ferenc passim, H. Szabó Lajos helytörténész — Pápa — szíves adatai. Szerelmey (Szerelmei, eredetileg Lieb) Miklós Győrben született 1803-ban (más adat szerint 1807-ben), nemesi családból. Tanulmányait a bécsi polytechnikumban (későbbi műszaki főiskolán) végezte. Az 1820-as évek végén hosszabb európai, ill. afrikai tanulmányútra indult, járt Franciaországban, Itáliában, Egyiptomban, a skandináv államokban, és - állítólag 1834-ben - az Amerikai Egyesült Államokban is. 1840-től egy műkőnyomó intézet (nyomda) igazgatója volt Pesten. 1848. nov. 6 (l)-tól honvéd hadnagyi, dec. (16)-tól főhadnagyi, ill. dec. 26 (1849. jan. l)-tól századosi rendfokozatban a Hadügyminisztérium Táborkari osztályán teljesített szolgálatot Pesten, illetve Debrecenben. (Itt a katonai térképészeti