Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

Közlöny 1848/139. és 1849/160., Hellebronth Kálmán 269., HL: 1848/49 42/318., Uo.: Aradi hadb. 113/5 2/302., Mikár Zsigmond I. 17., Vasárnapi Újság 1871/4., Szül. akv. Schoepf (Schofp) Alajos 1799. szept. 25-én Győrben született, nemes S. Ferenc Győr megyei főjegyző és Eitlsperger Anna fia volt. Vallása r. katolikus. 1823-ban hadbiztos-gyakornok lett a császári hadseregben, a forradalom kitörésekor császárikirályi hadbiztosként Kolozsváron teljesített szolgálatot. 1841 óta nős volt galgói Rátz Karolinával. 1848. októberében a Kolozsvár központtal szerveződő erdélyi honvédsereg fóhadbiztosa lett. November közepén, a város feladásakor a császáriak fogságába esett. Nagyszebeni börtönéből a város 1849. márc. 11-én történt elfoglalásakor szabadult ki. Ekkor Bem tábornok az erdélyi hadsereg alezredes-főhadbiztosává ne- vezte ki. (Hivatala, mely az erdélyi hadsereg élelmezési és hadfelszerelési teendőit irányította, a Czecz tábornok vezette Erdélyi Főhadparancsnokság keretében Nagy- szebenben, július végétől Marosvásárhelyen, végül Kolozsvárott működött.) Későbbi sorsáról csak annyit tudunk, hogy 1856-ban a Szatmár megyei Cégénydányádon hunyt el. (Özvegye 1867-ben Kolozsvárott élt.) Nagy Sándor XXXVII., Kővári László 120., KAW.: Trauungsbuch 41. LIR. 1841., MOL.: Bm. Honv. segély 1867. 1431. és 2713., Szül. akv. (Győr-belvárosi R. kat. Pleb.) szini Sebő Alajos Nyaradon (Csiliznyárad, Topolovac) született 1811-ben. R. katolikus vallású volt. Gimnáziumot végzett, majd 1829-ben beállt az 1. Császár huszárezredhez. Ugyanitt 1838-ban hadnaggyá, 1844-ben főhadnaggyá léptették elő. Nőtlen volt. 1848. április végén a nemzetőrség szervezését végző Országos Nemzetőri Haditanácshoz osztották be szolgálattételre. Jún. 19-én cs. kir. alszázados lett ezredénél, s Mészáros Lázár magyar hadügyminiszter segédtisztje. A hadügyminisztériumból okt. 20-án őrnagyként a 13. Hunyadi huszárezredhez került, az ezred első osztályának parancsnoka lett a feldunai hadtestnél. Ezen osztály első százada, mint említettük Nagy Lajos százados vezetésével decemberben a komáromi várőrséghez nyert beosztást. A 2. század, valamint Sebő őrnagy azonban az említett hadtest kötelékében küzdötte végig a téli hadjáratot. A tavaszi hadjárat kezdetén, 1849. március végén Kossuth alezredessé nevezte ki Sebőt régi ezredéhez, mely akkor Klapka I. hadtestében szolgált. Néhány nappal később, ápr. 4-én Tápióbicskénél került azután sor arra a „párbajra", melyet Jókai A Kőszívű ember fiai-ban megörökített. E csatában a Császár-huszárok és az ellenséges Jellacic-huszárezred arcvonala előtt Sebő háromszor is összecsapott az utóbbiak parancsnokával, a német Hermann Riedesel báróval, mely Riedesel halálával, illetve Sebő súlyos sebesülésével végződött. „Gyógyírként" sebére Sebő 3. osztályú katonai érdemjelet kapott (ápr. 30.). Az egy hónapra szolgálatképtelenné vált alezredes május közepén ismét bevonult ezredéhez. S hamarosan annak ideiglenes parancsnokságát is átvette, miután