Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

A világosi fegyverletétel után Aradon előbb golyó általi halálra (1849. dec. 6.), majd 16 év várfogságra ítélték. 1850 nyarán a honvédseregben szolgálatot vállalt, de még 1848 előtt a császári hadseregből kilépett tisztekre vonatkozó amnesztia rendelet alapján kegyelmet kapott. Kiszabadulása után előbb gazdálkodni kezdett, de hamarosan tönkrement, birtokát elvesztette. Később Sümeg városa adott számára megélhetést biztosító szerény állást. A kiegyezés után Zala megye fócsendbiztosává választották, s a Zala megyei Honvédegylet tagja lett. Magas kort megérve, 1893. júl. 10-én Sümegen hunyt el. Közlöny 1848/170., Hellebronth Kálmán 211-212., Nemesi évkönyv 1927-1928. 165., Vasárnapi Újság 1909/4., Tört. Lapok 1893/16., HL: 1848/49 33/12. és 51/17., Uo.: Aradi hadb. 113/5 2/302., Mikár Zsigmond I. 106. és II. 359., KAW.: Gb. 9. HR. 1841-1850. 7/165. nagymádi Kovács Zsigmond 1799-ben Zámolyon született, r. katolikus vallású volt. 1820-tól 1844-ig az 5. huszárezredben szolgált, ahonnan századosként vonult nyugalomba. 1848 tavaszán Pozsonyban élt. 1848. jún. 19-én a Mosón és Sopron megyében szerveződő lovas nemzetőrosztály őrnagyává nevezték ki. Ennek az osztálynak a valódi megszervezésére azonban csak október első napjaiban került sor. Ekkor Kovács őrnagy két századból - 360 fó - álló lovassága élén csatlakozott a Jellacic-hadtest Todorovic-hadosztályát Vas megyében üldöző magyar sereghez. Később a feldunai hadtest kötelékében teljesítettek szolgálatot, november végén azonban haza bocsátották őket. A császári fősereg december közepén megindult támadása után Mosón és Sopron megye napok alatt az ellenség kezére került, Kovács őrnagyot pedig vizsgálat alá vették. Ennek során 1849. ápr. 9-én Bécsújhelyen megfosztották századosi rangjától és nyugdíjától, de szabadon bocsátották. Hazatérve júniusban szolgálatra jelentkezett a Győrben tartózkodó magyar csapatok parancsnokánál, a VII. hadtestet vezető Poeltenberg tábornoknál. Poeltenberg Görgei egyetértésével hadtestének intendatúrájához - az élelmezéssel és felszereléssel foglalkozó hadbiztosi irodához - osztotta be Kovácsot, annak őrnagyi rangját elismerve. E minőségében szolgált a világosi fegyverletételig. Ezt követően Aradon ő is hadbíróság elé került, mely megerősítette a korábbi, Bécsújhelyen kimondott ítéletet. Az alkotmány visszaállításakor, 1860-ban és 1867-ben Sopron megye várnagyává választották. A kiegyezés után századosi nyugdíját is visszakapta. Közlöny 1848/14., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 379., HL: Aradi hadb. 113/6 2/320., Uo.: Gen. Kom. zu Ofen 1320., KAW.: Gb. 5. HR. 1841-1850. 1/7., Varga János 229., 232-234. Kutassy (1848-ig Brunner) Pál Pátkán (Sokorópátka) született 1818-ban, r. katolikus. Apja uradalmi gazdatiszt volt. Gimnáziumot végzett, majd 18 évesen beállt az 1. Császár huszárezredhez. Ugyanitt 1844-ben hadnagy, 1848. jún. 16-án pedig főhadnagy lett. Nőtlen volt.