Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr
„mindig más még más tervet javasol, s követni is szeretne"). 306 A vitát Görgei döntötte el azzal, hogy június 16-án Bayer érveit lényegében megismételve, összefoglalta a Győrben június 6-án elfogadott haditerv lényegét, s kifejtette: a Duna jobb partján mindaddig nem gondolhatnak előnyomulásra, amíg Sümegnél nem tudnak összevonni egy tartalék hadtestet. „Mihelyt a győri felállítást elhagyjuk: a Duna bal partján tervezett támadó haditerv kivihetőségének vége, s ekkor az új körülmények új haditervnek összeállítását fognák követelni. Az a kérdés már most: melyik a két esély közül a kívánatosabb hazánk érdekében; ha ez a Duna bal parti támadás, akkor a Kmety-hadosztály Tétre történt visszavonása ajánlott rendszabály; ha azonban Tábornok úr a Duna jobb parti támadó hadműveletre szavaz: akkor kérem, ennek haditerve kidolgozásánál ne tévessze szem elől a bányavárosok bírásának és ezzel egész Felső-Magyarországénak a lehetőségét". 307 Végül június 18-án Bayer fejtette ki Klapkának, hogy az ellenség célja a magyar fősereg hadászati állásának kétirányú átkarolása, s a Duna jobb parti támadó hadműveletek ezt csak megkömiyítenék. A jobb parti előnyomulás már csak azért sem könnyíthetne meg a bal parti támadást, mert az ellenség már eddig is több dandárt küldött a Sopronnál lévő csapatok megerősítésére. Egyben szemrehányást tett amiatt, hogy a KHI Klapkától mindeddig egyetlen közvetlen tudósítást kapott, míg ő a saját intézkedéseit mindig megküldte. 308 A KHI, pontosabban Bayer és Klapka közötti jóviszony tehát sok kívánnivalót hagyott maga után. Klapka azonban nem tett le arról a szándékáról, hogy a jobb parti erőket teljes egészében megszerezze. Miután mind Görgeinél, mind Bayernél hiába próbálkozott, ultima ratio-ként Kossuthhoz fordult. Június 18-án - éppen Bayer végleges elutasító válaszának napján - hosszú levelet intézett a kormányzó elnökhöz. Az ürügyet többek között az adta, hogy a II. hadtest június 16-i támadása kudarcba fulladt. Amikor néhány héttel korábban előterjesztette védelmi tervét, írja, s azt mind Kossuth, mind a minisztertanács elfogadta, Görgei sem tagadta meg hozzájárulását, s ő, Klapka, azt hitte, hogy az folyamatba is tétetik. Előbb az I. hadtest Nyitrához rendelése, majd a II. hadtest támadó hadmozdulatai azonban arra a meggyőződésre vezették, hogy a KHI nézetei az övéitől eltérnek. Ezért veszi magának a bátorságot, hogy ne szolgálati úton, hanem a kormányzó által már oly gyakran kegyesen engedélyezett bizalmas magánúton kérje Kossuthot: minél előbb beszéljen Görgeivel a következő nézetekről. Először is, mielőtt nincsenek kellőképpen felkészülve, elleneznie kell minden nagyobb támadó hadműveletet; kisebb ütközetekről, ahol azok a mi előnylinkre dőlhetnek el, szó lehet, mert ezáltal fellelkesíthetik a saját, és lehangolhatják az ellenséges csapatokat. így időt nyernek arra, hogy összegyűjtsék erőiket, s az ellenségre egy focsapást mérjenek. Ha, mint azt védelmi tervéMOL OHB 1849:7843. ,jún. 18. conlidentál[is]". Kivonatosan közli Steier Haynau I. 44-45. o. Magyar fordításban közli Görgey István II. 490-493. o. és Hermann: Ihászi 70-74. o. Magyar fordításban közli Görgey István II. 493-495. o. és Hermann: Ihászi 78-81. o.
