Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

hősi halált halt Buda ostrománál. Pongrácz végül ráállt a kérésre.

280 Görgeivel együtt Klapka is visszatért Komáromba.

281 Ezt követően Görgei ismét megjelent a sétatéren polgári ruhában, „de a sétálók felismerték és nem hagyták nyugton". Ezért aztán rövid séta után visszatért a városba, majd ismét hajóra szállt.

282 Görgei június 7-én Budapesten utasította a KHI-t: mivel Komáromot nem csupán erődítményként, hanem elsáncolt táborként fogják használni, hadseregparancsban közölje, hogy a VII. és VIII. hadtestek Klapka közvetlen parancsnoksága alatt állanak. Klapkát pedig értesítette a rendelkezésről.

283 Az ügy ezzel rendeződhetett volna, ám közben Kossuth is megkapta Klapka június 2-i és 3-i leveleit. Június 7-én - mielőtt Görgeivel beszélt volna - hosszú, sajátkezű levelet írt Klapkának. Ebben elmondta, ő úgy gondolta, hogy a Debrecenben május 20-21-én elfogadott hadműveleti tervet Klapka „Görgei barátunkkal egyetértőleg" terjesztette elő, s nem kételkedett abban, hogy Klapka Komáromba utazásával ezt a tervet végre is hajtották. Arra számított, hogy Klapka megkapja a Komáromi várőrséget, a III. és VII.hadtestet, valamint a Kmety-hadosztályt, összesen 27 500 főt, de ha a III. hadtestet a Duna bal partjára rendelnék is, az ott is Komáromot segít biztosítani; Klapka serege pedig legalább 20 000 fő lesz, s némi kiegészítéssel 25 000 főre emelkedhet. Kossuth aggódik, hogy ez nem így van, s ezért kéri Klapkát, személyesen beszéljen Görgeivel, hogy a hadműveleti tervet foganatosítsák; „mert bárminő fontosnak is tekintsem Komáromot - ha az csak védelmezendő vár, s nem egy hatalmas elsáncolt tábor szerepére van desztinálva - a hazára nézve nagy veszteségnek tartanám, hogy Tábornok úrnak szélesb munkakört igénylő, a hazára nézve ily munkakörben nagyon is szükséges tehetségei Komáromnak más által is teljesíthető őrzésérc [volnának] kárhoztatva". Ami a támadás vagy védekezés kérdését illeti, Kossuth úgy vélte: minél inkább késnek a támadással, „annál készültebb lesz az ellenség, s annál nehezebben fogunk boldogulni"; már csak azért is, mert az ellenség nem küzd annyi nehézséggel az erőszaporítás körül, mint a magyar hadsereg. Amíg az orosz intervenciót előlkészítették, jó lett volna a még egyedül álló cs. kir. hadsereget megverni, s legalább a Lajtáig előnyomulni. „Most e percben tanácsos-e? attól függ, mennyi ereje van az ellenségnek - ha a jobb parton valóban nincs több 15 000-nél, a bal parton pedig 280 pongrácz István 3. füzet 34. f. 281 Június 6-án már innen küldött egy jelentést a hadügyminisztériumnak. MOL HM Alt. 1849:18936. 282 Ecker János 192. o.; Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban, Győr, 1928. 110. o. Nem zárhatjuk persze ki azt sem, hogy a Wurda- és az Ecker-napló ugyanazt a sétát örökítette meg. A Wurda-napló szerint Görgei hajnali 3 órakor, az Eckernapló szerint délután hagyta el a várost. Lengyel Alfréd 137. o. 283 Fogalmazványok. MOL HM Ált. 1849:18138. A KHI-nak szólói litográf rendeletet Id. MOL R 89. A komáromi várra vonatkozó iratok. 1. tétel, 2. fasc. ÖNB HSS Ser. N. 358. No. 318.