Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr
sanak". Az ellenségről úgy értesült, hogy „ez az utóbbi időben levéssé visszavonult"^ Június 3-án még mindig Komáromból küldött jelentést Görgeinek, s ebben jelezte, hogy az utasítások hiánya „itt érezhető, sőt nyomasztó kezd lenni", s ezért kérte Görgeit, hogy ezeket mielőbb közölje vele. „Az ellenség a Duna bal partján és a Csallóközben pontosítja össze erejét, - írta, - a jobb parton még mintegy 15 ezer főnyi ereje lehet előbbi állásában. - Vett hírek szerint 15 ezer orosz Pozsony felé megindult". O maga e körülmények közepette a jelenleg elfoglalt védállást tartja a legcélszerűbbnek. „Könyörgöm azonban, hogy a Duna jobb partján engem illetendő s a többi mozgalmakkal egyhangzásban állandó feladatot a velem közlendő intézkedésekben világosan kijelölni, vagy pedig szabad működési tért engedni méltóztassék". Az elsáncolt komáromi tábor már nagyobb részt készen van; „ez azonban csak az ellenség javára fog szolgálni, ha azt elegendő erővel nem fogjuk megrakhatni". Alihoz pedig, hogy Komárom a hadműveleti tervnek teljesen megfelelhessen, 25-30 ezer ember szükséges, és ez esetben az ellenség fő erejét is meg fogja bénítani. „Ha az oroszok még az országban nincsenek, - akkor az én nézetem szerint nincs időnk vesztegetni, hanem azonnal egyesített erővel az egyik vagy másik parton támadólag kell fellépnünk; mihez az újabb események Németországban irányt adhatnak". Ahhoz, hogy fenn ne akadjanak, szükséges, miszerint az újoncokat folyamatosan a zászlóaljak után küldjék, „és pedig a 12 új zászlóaljon kívül csupán a régiebbek kiegészítésére még mintegy 20 000 kívántatik". Sürgette a ruházati és fegyverzeti hiányosságok pótlását, s külön felhívta Görgei figyelmét a fegyverek beszedésére, „mert sajnosán tapasztalom, hogy e tekintetben a legerélyesebb s erőszakos rendszabályok nélkül kevés sikert lehet eszközölni". 260 Nagy valószínűséggel ugyanezt a levelet küldte el Kossuthnak is. 261 A három levélből világosan kiderült: Klapka érzékelte, hogy Görgei és táborkara a május 20-21-i haditerv alapelveitől eltérő módon képzelik el az elkövetkező hadjáratot. A levelekből azonban nem volt egyértelmű, mit is akar Klapka. Hiszen május 29-én még azt írta Kossuthnak, hogy a Komáromba rendelt három hadtestnek csak visszavonulás esetén kell bevonulnia az erődbe, május 31-én már a bal parti egyik hadtest Komáromhoz közelebb húzását javasolta, június l-jén pedig még egyértelműbben fogalmazott: ha Komáromot csak erődnek, s nem elsáncolt tábornak tekintenék, inkább visszatér a korábbi hadtest élére. Június 3-án azt írta, hogy a jelen helyzetben legjobb lenne a védőállásban maradni, aztán pár sorral odébb, arra 259 MOL OHB 1849:8259. (Kossuthnak); HL 1848-49. 31/100. (Görgeihez) „Praes. Gran den 3. Juni 1849. - ad acta". Az utóbbit közli Bőhm - Farkas - Csikány 150. o. 260 Fogalmazvány No. 161. MOL Klapka-ir. 1. cs. 3. tét. 261 Ld. erre Kossuth jún. 7-én kelt válaszát. Közli Hermann: Kossuth-ir. 1849. 155-157. o. Korábbi, nem teljes közléseit ld. KLÖM XV. 483-485. o. és Klapka György, 1986. 147-148. és 558-559.0.