Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

kelve a Dunán, felvonuljon a Vág mellékére. A Duna jobb partján egyedül a Kmetyhadosztály indult el nyugat felé. A hadosztály feladata a Klapka-féle haditerv értelmében az lett volna, hogy a fővárosok visszafoglalása után Veszprém felé portyázzon, s innen összeköttetésbe tegye magát Komárommal. E hadosztálynak kellett a Duna-jobbparti vidékeket fedezni, megerősödni, s „végül, ha Bem tábornok átkel a Dunán, az összeköttetést közte és Komárom között a lehető leggyorsabban eszközölni". - Visszavonulási vonalát Buda felé jelölték ki.

254 Görgei május 25-én Bayer József ezredes, vezérkari főnök vezetésével létrehozta a Központi Hadműveleti Irodát (KHI). Ez előbb Esztergomban, majd Tatán tartózkodott, s onnan adta ki utasításait az egyes hadtestekhez, hadosztályokhoz és különítményekhez. Feladata az volt, hogy a fősereg meglehetősen hosszú vonalon állomásozó hadtesteinek műveleteit koordinálja. Az intézmény helyzete sajátos volt, hiszen egy ezredes diszponált többnyire tábornokok vezette hadtestekkel.

255 Maga Klapka is érzékelte, hogy haditerve nem mindenben találkozik a fővezér elképzeléseivel. Május 29-én levélben tudatta Kossuthtal, hogy annak kidolgozásában két alapelv vezette. Egyrészt a csapatoknak olyan felállítást akart adni, hogy mind előnyomuláskor, mind visszavonuláskor akadálytalanul összpontosíthatok legyenek; másrészt hogy a fo hadműveletek akár a Duna bal, akár jobb partjára áthelyezhetők legyenek. Amikor a tervet készítette, általános volt a vélemény, hogy az orosz főerő az ország északnyugati részén tör be, most azonban változtak a körülmények, mert Dembinski jelentése szerint 30 000 ember Duklán át vonul be, tehát a tervet meg kell változtatni, mégpedig úgy, hogy vagy az északi hadsereg (azaz a IX. hadtest), vagy inkább ennek egy kisebb része a bányavárosokon át tartsa a kapcsolatot a főerőkkel. Úgy vélte, hogy Magyarország sorsát nem egy csata fogja eldönteni, mint Itáliában, mert a magyarok bátorságát 10 vesztett csata sem tudja megtörni. Ugyanakkor kezdetben nem szabad az elbizakodott ellenséggel nagy csatát kezdeni, mert annak kedvezőtlen kimenetele az ellenség erkölcsi bátorságát hatalmas mértékben emelné, pedig ezt aláásni kellene. Manőverek, kisebb ütközetek egyes ellenséges hadtestek ellen sokkal eldöntőbbek, feltartják az ellenséget előnyomulásában, tiszteletet ébresztenek benne, s végül amiyira megpuhítják, hogy a focsapás könnyen kivitelezhető. A Komáromba rendelt három hadtest csak abban a pillanatban vonul be az elsáncolt táborba és az erődbe, amikor a hadsereg visszavonulásra kényszerül; addig állandó együttműködésben marad a fősereggel. A felállítás tehát 254 Az utasítást magyar fordításban közli Asbóth Lajos I. k. 200-203. o. A haditervre ld. Görgey Artúr II. 101-102., 113-115. o.; Spira György: Az emlékíró Görgei első szárnypróbálgatása. (In:) Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. Bp., 1993. 178-179. o. 255 Az erről szóló intézkedést ld. HL 1848-49. 30/48. Fogalmazvány, uo. 30/40. Magyar fordításban közli Asbóth Lajos I. k. 200-203. o. Utal rá a Kmetynek kiadott utasítás is, magyar fordításban közli Hermann: Csorna 45-46. o.