Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

- pedig déli irányból támadást intéztek Bem ellen. A lengyel tábornok Stein ezredes Dévánál álló hadosztályának támogatására számított, az azonban nem kapta meg idejében az erről szóló utasítást. A nagy túlerő így hamarosan Nagyszeben városába szorította a magyar sereget. Ennek egy része végül el tudott menekülni a Szászsebes felé vezető úton, a sereg másik felét azonban az oroszok bekerítették. Köztük Bokory zászlóaljának négy századát is, mely a nagyszebeni laktanyában rendezkedett be védelemre. Véres küzdelem következett, melyben Bokory és katonáinak nagy része hősi halált halt az orosz gyalogsággal folytatott kézitusában. Közlöny 1848/7., 32. és 123., 1849/92., Nagy Sándor LI., Pünkösd Gergely honv. őrnagy visszaemlékezései (Hazánk 1889. 166.), MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 189., KAW.: Gb. 4. ül. Rgt. 1841-1860. 3/130., Szül. akv. (Győr-belvárosi R. kat. Pleb.) Czecher András 1792-ben Győrben született. 181 l-ben beállt a 2. tüzérezredhez, s folyamatosan szolgálva 1848 tavaszán lőszermester-, azaz lőszergyártásnál alkalmazott tüzér őrmester volt a péterváradi várőrségnél. Az 1848. júniusában kirobbant szerb felkelés elleni harcban Pétervárad vára igen fontos szerepet töltött be. Hűségét az októberi fordulat - a Béccsel történt szakítás - után elsősorban az biztosította, hogy őrségét magyar kiegészítésű császári-királyi csapatok alkották. A 39. Don Miguel gyalogezred, melynek katonái a Hajdúkerületből, ¡11. Bihar, Bereg, Szabolcs és Szatmár megyéből származtak. A várbeli tüzér-csapatok állományában azonban alig volt magyar. A tüzér tisztek nagyobb fele már október-november folyamán lemondott, a megmaradottak pedig 1849 március végén szinte kivétel nélkül kiléptek a szolgálatból. Helyüket a magyar kormány honvéd tüzér tisztek beküldésével, illetve a császári hadseregtől csatlakozott altisztekkel pótolta. így 1848. november folyamán Czecher is főhadnagyi kinevezést kapott. Később századosi, majd 1849. ápr. 24 (l)-től őrnagyi rendfokozatban a péterváradi várban folyó lőszerkészítést vezette. Neve szerepel a vár szeptember 7.-i feladásakor készült tiszti névjegyzéken. Későbbi sorsáról nincsenek adataink. Közlöny 1849/89., HL: 1848/49 28/1c és 45/216, KAW.: Conduite-Liste ZeugsArtillerie zu Peterwardein 1840. Csillagszögi (Csilagszögi, 1848-ig Sternegg) Alajos báró 1784. szept. 2-án Győrben született. S. József császári-királyi lovassági százados (aki 1789-ben katonai érdemeiért kapott báróságot, nyugalmazása után pedig Győrben telepedett le) és Liptay Klára fia volt, vallása: r. katolikus. A szabadságharc kitörésekor nyugalmazott századosként (1838-ig a 4. gyalogezredben szolgált.) Pozsonyban élt. Nős és családos volt. 1848. máj. 25-én szolgálatra jelentkezett a nemzetőrség és az első honvédzászlóaljak szervezését irányító Országos Nemzetőri Haditanácsnál, folyamodását - feltehetően idős kora miatt - azonban nem vették figyelembe. Görgei tábornok viszont novemberben a Feldunai hadsereg Pozsonyban levő tábori kórházának parancsnoki teendőivel bízta meg. A kórházzal a császáriak decemberi támadásakor előbb Pestre, majd Debrecenbe települt át. 1849. jan. 15-én