Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr
mások megszállására kérték, s a tábornok ugyan igyekezett többségüknek eleget tenni, de emiatt napokat veszített. December 25-én Devecserről Kossuthnak írott levelében meg is jegyezte: Kossuth és Görgei kérésére, noha nem tudta „ez intézkedés helyességét belátni", felvonult a devecser-sümegi vonalra, s most pedig Pápára hívják. Ezt szintén sajnálatosnak tartja, „mert télen át, azt hiszem, 15 000 sereg méltóságosan feltarthat győri állomásban úgy 30 000-nyit, sőt, ha merészel közeledni, miután nem táborozhat egy kis kemény idő beálltával, meg is semmisítheti; és így meg nem foghatom, hova lett Görgei ereje"; de teljesíti a rendeletet. Ám ebben akadályozza az útjába eső hidak felégetése, amely Görgei parancsára történt. December 27-én indul Győr felé, hacsak a Stájerországból betört sereg nem egyesül a sopronival, s hátába nem tör. „Csak 29-kéig ne történnék Győrnél ütközet, úgy talán megmenthetjük a hazát" - írta. 203 Másnap, december 26-án Perczel már Pápán volt, s este 9 órakor innen írt Kossuthnak. Ekkor kapta meg Csány levelét arról, hogy a győri tábor létszáma mindöszsze 14 000 fő; hogy a 2. (Sándor) és 60. (vvasa) gyalogezred tisztjei lemondtak, s a táborkari tisztek (itt Kollmannra gondolt) is le akarnak mondani. „Tudományos erőtlenségükkel és ügyetlenségükkel vegyes árulással megsemmisítek a magyar fóliádat, és most a vész napjain útból sietnek" - kommentálta a híreket. Közölte, hogy másnap Tétre indul. A futár az éjszaka folyamán nem indult el a levéllel, s Perczel hajnalban megkapta Csány és Görgei levelét arról, hogy Győrt feladják, s őt magát arra kérik, hogy Kisbér felé vonuljon vissza. Perczel most már nem fogta vissza magát Görgeivel szemben: „Görgei a győri nagyszerű sáncolásoknak védelmére 14 000 főnyi seregét már rég elégtelennek találhatta volna; és midőn tegnap kiküldött tisztjeim visszatértek, s előmutatták a győri pozíció rajzát, egy pillanatra kimondani, hogy ebben elvész Görgei; ezen sáncok s általában a mesterségesnek tetsző hadvitel semmisítheti meg nemzetünket; azon tudományos úriemberek kevesebbet látszanak érteni a hadvitelhez, mint táblabíráink". Ha a sáncolások összevontabban történnek, téli időben a sereg kétszer akkorával szemben is tarthatta volna magát. S ha Görgei már korábban belátta volna, hogy tarthatja-e magát Győrnél vagy sem, „nekem nem kellett volna ide Pápára fáradnom avégett, hogy midőn két ellenséges csapat támadásának tétetek ki, még másrészt a véle való csatlakozás is veszélyeztetik". Tudatta, hogy Görgei az ő, Perczel visszavonulása végpontjaként Martonvásárt jelölte ki; „vajmi könnyen meglehet, hogy csatlakozásom véle, ha az ellenség mohón törtet előre, nem sikerül". 204 203 KLÖM XIII. 892-893. o. 204 KLÖM XIII. 899-900. o.
