Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

közelében erős állást foglalhat. Tudatta vele azt is, hogy a feldunai hadsereg nagyobb része a Duna bal partján áll, s biztosítja Komáromot és a Vág vidékét, a jobb parton 10 000 embere áll, közte 1600 huszár. „Ha Budát látom fenyegetve lenni: inkább idehagyom Győrt, hogy Budát védelmezhessem" - fejezte be a levelet.

109 Görgei az éjszakát Öttevényben töltötte; december 19-én innen írt a különítménye felváltását kérő Sréternek.

110 Öttevényből aztán még aznap Győrbe ment.

111 Győrben még aznap értesült arról, hogy a Karger-dandár, valamint a Zichy-dandár elszakadt része a pomogyi töltésen átvergődve szerencsésen megérkezett Győrbe.

112 Győrbe érkezve egyik első dolga volt, hogy Kossuthnak levelet írjon. „Győrt körömszakadtig védelmezni fogom - kezdte a levelet. - De nekem az a nézetem, hogy Pestnek inkább van oka Simunichtól és Schliktől tartani, mint azon hadseregtől, mellyel én állok itt szemközt. Ezért a bal partról nem is erősítem magamat, hanem követve a nádasi dandár példáját, Győr mellett leonidászi harcot fogok vívni". Panaszkodott a Pozsony, Mosón és Győr megyei nép rossz hangulatára, s dicsérte az elmúlt napok harcaiban kitűnt katonáit. Kossuth kérdésére, mit tegyen az ország biztosítására, azt felelte, hogy rendelje az aldunai hadsereget Vácra, mert ezáltal meg lehet akadályozni, hogy az ellenég a Duna bal partján előre nyomuljon. „Jóllehet, ezen parancs által az alsó vidék veszélyeztetik is: azt hiszem, hogy ezen veszély elhárítására elegendő lesz az aldunai vidék általános fölkelése".

113 A levél több szempontból is érdekes. Egyrészt, Görgei számára még mindig nem volt világos, hogy a cs. kir. fősereg támadásának súlypontja a Duna jobb partjára esik. Noha a bal parti erők egy részét ekkor még át lehetett volna hozni a jobb partra, Görgei ezt elmulasztotta. (Jóllehet, ezek még a Komárom őrségére később hátrahagyott erőkkel sem fordíthatták volna meg alapvetően az erőviszonyokat). Másrészt, a levélben nincs utalás a győri sáncok tarthatatlanságára; ami azért érdekes, mert ezek után nem csoda, hogy Kossuthot és a politikai vezetést később olyan villámcsapásszerűn érte ezek feladása. Végül, itt jelenik meg csírájában az a gondolat, hogy a föhadszíntéren csak úgy lehet más fordulatot adni az eseményeknek, ha a Délvidéket feladják, s az ottani harcedzett csapatokat a fősereg megerősítésére fordítják; az a gondolat, amelyet haditervvé végül az 1849. január 2-i haditanács formált. Görgei ekkor még kétségkívül leonidászi harcra gondolt; nem fölösleges önfeláldozásból, hanem időnyerés végett vívandó leonidászi harcra. Apróság, de jellemző: 109 Görgey István I. 69-70. o. 110 Hermann, SSz. 1998. 340. o. 111 Ecker János 137. o. csak 20-án ír Görgei megérkeztéről, de az iratokból egyértelmű a 19-i dátum. 112 Görgey Artúr I. 263. o.; Görgey István I. 77. o.; Zámbelly Lajos 275. o.; MOL OHB 1848:7015.; Csány László II. 111. o. 113 MOL Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 213. Pontatlan magyar fordításban közli Görgey István I. 76. o.